Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága (I. rész)

lások száma megfelelő, azonban megdöbbentő az a tény, hogy a felmérésben részt vevők közül 8,7% soha életében nem volt színházban.

1'

1 A megyében örvendetesen gyarapodott a képzőművészet iránti érdeklődés. A megkérdezettek 15,9%-a jár kiállításra, s 24,3%-át érdekli a képzőművészet. A festészettel, rajzolással aktívan foglalkozók aránya 1,7%-os, s ezen kívül 6% szeretne foglalkozni vele. Ez arra kell, hogy indítsa a közművelődéssel foglalkozókat, hogy e csoportba tartozók igényének kielégítéséhez megfelelő lehetőséget biztosítsanak. Az országos napilapok előfizetése is érdekes következtetésekre ad lehetőséget. A megfigyelés azt igazolja, hogy a legalacsonyabb iskolai szinten levőknek 30%-a rendeli meg s ezzel megelőzi az egyetemet végzetteket. De a falusiak is nagyobb arányban járatnak újságot, mint a városiak. Érdemes lenne az újságjáratás és -olvasás ügyét tervszerű propagandamunkával magasabb szintre emelni. A folyóiratok ismerete és olvasása elég gyenge képet mutat. A főbb szépirodalmi folyóiratokat a megkérdezettek 49%-a egyáltalán nem ismeri. Legnagyobb számban az Élet és Tudományt ismerik és olvassák. A falusiak 17%-a, a városiak 23,9%-a kedveli. A falusi lakosság olvasási igényével kapcsolatban igen érdekes az a tanulmány, amelyet Sas Judit állított össze. Könyvében feltészi a kérdést: „Lehet-e közönség és szépirodalom kapcsolatát vizsgálni az éppen csak hogy urbanizálódó, most iskolázódó magyar faluban?"

1

5 A vizsgálatai azt igazolják, hogy a falusi lakosság 23%-a rendszeresen olvas. (A Békés megyei Könyvtár adatai alapján 17,3%. Ez a megyei helyzet az országos adatokhoz viszonyítva, mivel mi csak a beiratkozott olvasók számát tudjuk egybevetni, megfelelőnek mondható, hiszen az országos adatok alapján a lakosság 20%-a beiratkozott olvasó.) Sas Judit vizsgálatában arra a következtetésre jut, hogy „az ipar, a város, a városias életforma hatása az igyekezet, hogy az életvitelben szokásokban ehhez váljanak hasonlóvá, a munka igényesebb, szakmásodottabb jellege, azok a tényezők, melyek — anélkül, hogy az emberek ezt tudatosan megfogalmaznák — meghonosítják, a mindennapok részévé teszik a könyvet."

1

6 Ezek a megállapítások megfelelnek a mi gyakorlati tapasztalatainknak is, de megfelelnek a szociológiai felmérés során a kisebb közösségek életébe történt bepillantás tényeinek is. A megyében élő emberek hátrányosabb helyzetük mellett is igen erősen ragaszkodnak ahhoz a helyhez, ahol laknak. Ez a tény igen becsülendő. Arra a kérdésre, hogy jó-e itt élni a következőket mondták: Településre vonatkoztatva Megyére vonatkoztatva Nagyon szép itt élni Jó itt élni Olyan, mint másutt Rossz itt élni 17% 33% 43% 3% 35% 53% 3% 8,8% 464