Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága (I. rész)

A számok azt mutatják, hogy a településhez erős érzelmi szálak kötik az embereket. Arra a kérdésre, „Mi kellene ahhoz, hogy jobban érezze itt magát?'' a közel 2000 válasz alapján a következő csoportokat képezhetjük: Válaszok: Utak (műút, autóbusz, közlekedés) Közművesítés (víz, villany, gáz) 442 esetben 376 esetben Üzlethálózat (városrendezés, szolgáltatás) 357 esetben Ezek azok az igények, amelyek első helyen szerepelnek, s amelyek teljesí­tésére a megye vezetősége igen nagy gondot fordít, azonban a szűkös anyagi feltételek miatt az igények kielégítésének elhúzódása, mint ahogy a válaszok is mutatják, a legáltalánosabb elégedetlenséget fejező tényezők. Ezek az igénycsoportok valójában az elemi kulturális feltételek körébe tar­toznak. Hogy kevesebben említették az iskolával kapcsolatos igényüket, azt jelenti, hogy a felmérésbe bekapcsolt területek iskolai ellátása viszonylag meg­felelő. Ha viszont az egész megyére kiterjedően ilyen jellegű kérdést tennénk fel, akkor véleményünk szerint nagyobb arányú igény jelentkezne. Hogy a kulturálódás nagyobb ütemben haladhasson a megyében, ahhoz a feltétele­ket, a készség kifejlesztése mellett, az emberek erre fordítható energiájának felszabadítását is meg kell valósítani. Más oldalról a megye értelmiségének és vezető rétegének igen erős társadalmi elkötelezettséggel és érdeklődéssel, aka­rással kulturális tevékenységgel, új magatartásformát kell megjelenítenie a fel­növő nemzedék előtt. Jogosan állapítja meg a szociológiai felmérés, hogy a ve­zetők, szellemi dolgozók életmodelljében „elsősorban magatartásban, társadal­mi és kulturális aktivitásban, szakmaszeretetben, továbbtanulásban, művészet­szeretetben olyan réteg legyen, amely iparosítási szintet ad, hogy »prófétája« és »misszionáriusa«, vagyis tanítója és szolgálója legyen annak a változásnak, amelyet a társadalom minden vonatkozásában előrehaladásnak nevezünk." „Az értelmiségnek ez az »élesztő« szerepe azonban sem az igények, sem az életcélok, sem a kultúra, vagy a társadalmi aktivitás, társasági szokások terü­letén nem mutatkozik meg jelenleg egyértelműen." 1 7 A felmérés azt mutatja, hogy a műveltség dolgában magasabb szinten lévők sem emelkednek ki élet­célok szempontjából a felmért sokaságból. Ez a megye fejlődésében feltétlenül hátrányokat jelent. Igen tanulságosak ezzel kapcsolatban a tanácsi vezetők személyével kapcso­latos elvárások. „A község lakosaival törődjön. Rosszindulat nélkül intézzen el mindent készséggel." „Legyen köztiszteletben álló, akire mindenki felnézhet." Mások a következőképpen vélekednek: „Adjon az embereknek egy kis öntuda­tot." Számos ember igen lényegesnek tartja az emberi kapcsolatokat: „Beszél­gessen az emberekkel." „Álljon szóba az egyszerű népekkel." Vagy mások: „Tenni, tenni, ne csak mindig beszélni!" „Ne legyen bólogató János." És ne Ezen kívül: a munkalehetőség 164 esetben 141 esetben 166 esetben 136 esetben 107 esetben egészségügy lakásépítés szórakozási lehetőség isikola, tanterem, színház 5 465

Next

/
Thumbnails
Contents