Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Telek Mihályné-Zielbauer György: Az 1903. évi kétegyházi "népzendülés" történetéhez

jegyzékét állították össze. Emiatt a románok bosszút forraltak, és tegnap reggel mintegy 2—300 főnyi nép verődött össze, követelte az elvett írást, és egy községi rendőrt, akinek tulajdonította a névsornak tőlük való elvételét, súlyosan megvert. A tömeget a főszolgabíró szétoszlásra bírta anélkül, hogy fegyverhasználat vált volna szükségessé. A nyomozás folyamatban van. Az eddigi eredmény arra mutat, hogy a kétegyházi mozgalom a SZABAD SZÓ izgatásainak eredménye. Kétegyháza nagyobbára román nemzetiségű lakossággal bír, amely teljesen érzéketlen volt a szociális izgatások iránt. Üjabban azonban a románok is befogadják a szociális eszméket, hiszen a szomszédos Arad vármegye román népe között különösen terjed a szocializmus. *A kétegyházi zavargásokból kifolyólag nem hagyhatom figyelmetlenül, hogy nagy mulasztás a csendőrőrsöket telefon nélkül hagyni. Az őrsök kénytelenek a községi elöljáróságokat igénybevenni, amely bizony kritikus helyzetben megbosszulja magát. Ismételten kérem, amit eddig is kértem, és a szolgabíróság is többször kért, hogy az összes csendőrőrsökre vezettessék be a telefon."

6 A főispáni jelentés minden sora bizonyíték a kor politikai és társadalmi helyzetéről. Érdekes a jelentésnek az a része, melyben a csendőrség tökéletes működésében tátja biztosítva megyéje rendjét a főispán. A jelentés a kétegyházi zendülést a Szabad Szó izgatásának tekinti ugyan, de Mezőfi és pártja — mint azt korábban már említettük — élesen elhatárolja magát a román nemzetiségi megmozdulásoktól, sőt lapjukban hangoztatják, „hogy a mi pártunk olyan gazfickókat, a kik ilyen hazug mesékkel ámítják a népet, nem küldözget az országba."

7 A zendülés eseménveiről bővebben tájékozódhatunk a főszolgabírói jelentésekből, amelyet az alispán másolatában a főispánhoz is elküldött. Az egyik jelentés a következőket tartalmazza: ,,A Kétegyházán folyó hó 21-én felmerült mozgalom keletkezésének okaira nézve jelentem, hogy d.e. 3/4 10 óra tájban Kétegyháza község elöljárósága távbeszélőn azt a jelentést tette hozzám, hogy 300—400 főre tehető tömeg szociális elveket hangoztatva a községházán erőszakoskodik. Az elöljáróságot fenyegeti, szóval olyan magatartást tanúsít, melynek következményei kiszámíthatatlanok, s felkért, hogy a közrend fenntartása céljából a hatósági intézkedéseket azonnal tegyem meg. Én a helyzet komolyságát felismerve, miután a gyulai csendőrparancsnokságot a rendelkezés alatt lévő összes gyulai csendőrök sürgős kirendelésére, valamint a Kétegyházával szomszédos őrsök csendőrségének kirendelése végett sürgős intézkedésre felhívtam, azonnal kocsira ültem s 11 óra után Kétegyházára érkeztem, hol azonban nagy csoportosulást már nem találtam, csupán egyes utcák torkolatainál és egyik-másik korcsma előtt láttam inkább kíváncsiságból érdeklődőket, többnyire nők és gyermekek voltak, valamint suhancokból álló kisebb csoportokat. Felkerestem a csendőröket, jegyzőt, bírót és alkalmazottakat. A kihallgatás során az alábbi módon mondták el a történteket: Bauer György korcsmahelyiségében 20-án este 7—8 kétegyházi borozott. Azt mérlegelték, hogy kik vallanak Kétegyházán szocialista elveket, és kik lennének megnyerhetők a szocialista újság előfizetőinek. A neveket egy papírlapra fektették fel. Bauer György látva, hogy vendégei tiltott úton járnak, hazafias buzgóságból a csendőrségre küldött egy alkalmazottat. A csendőrparancsnok megjelent, és felszólította a tetteseket, hogy a készített listát adják át neki, és gyorsan oszoljanak szét. Kerezsi Demeter a listát zsebretette, megtagadta annak átadását, erre bekísérték az Örsre és elvették a listát tőle. Még aznap este és másnap reggel elterjedt a híre, hogy Mitrut megverték a csendőrök, és elvették tőle a kétegyházi szocialisták listáját. A szóbeszéd alapján a feljelentést állítólag Drágán Mózes, községi rendőr tette volna. Valószínű ezt a rémhírt Kerezsi Demeter terjesztette el a községben. Április 20—21. napja közötti éjjel csendességben telt el.' Április 22-én délelőtt 8—9 óra között 40—50 főből álló csoport, mely állandóan szaporodott, Kerezsi Demeterrel az élen berontott a községházára, azt lefoglalta, leírhatatlan ordítozás mellett. Durván és kéméletlen hangon kérdőre vonták az elöljáróságot Kerezsi és a szocialisták listája ügyében. Drágán Mózest árulónak bélyegezték, és kiadatását kérték. Jova Péter azt követelte, hogy vesse le az egyenruháját, és adja le a kardját. Drágán kényszerből eleget tett a felszólításnak, többen ezután a folyósóra vitték ki, és ott ütlegelni kezdték botokkal. A fejbőrét 7—8 cm-es szakaszon lehúzták, a kihívott orvos azonnal a megyei kórházba szállíttatta. A tömeg továbbra is tombolt, de egyben kérte Drágán Mózes elbocsájtását is. 338