Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - VITA - Dankó Imre: Hozzászólás Krupa András tanulmányához

DÁNKÓ IMRE: HOZZÁSZÓLÁS KRUPA ANDRÁS JEGYZETEK A BÉKÉS MEGYEI SZLOVÁK LAKOSOK SZOKÁSAI ÉS HIEDELMEI KUTATÁSÁNAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL CÍMŰ TANULMÁNYÁHOZ A tanulmány jó tájékozottsággal és kellő megalapozottsággal tárgyalja a szokás-hiedelemkutatás napjainkban aktuális problémáit. A dolgozat egy konkrét feladat, a magyarországi, Békés megyei szlovákok szokásainak és hiedelmeinek kutatása kapcsán felmerült elvi-módszertani kérdéseket kívánja tisztázni. Éppen ezért Krupa András tanulmánya nagyon alkalmas arra, hogy vitaindító legyen. Krupa véleménye az első látásra eléggé szkeptikus és inkább a nehézségeket látja, a kérdések tisztázatlan, a feladatok még megoldatlan oldalait látja, mintsem az eredményeket. Bízvást elmondhatjuk, hogy korunk a néprajztudomány elvi-módszertani forradalmának időszaka. Az egymással küzdő, egymásnak sokszor ellentmondó nézetek, vélekedések között nem könnyű tájékozódni. A tájékozódást megnehezíti az a sajnálatos körülmény is, hogy napjaink elvi, módszertani kívánalmai vitatott értékűvé, csökkent felhasználásúvá teszik a korábban gyűjtött anyag nagyobb részét. Uj gyűjtés pedig egyes esetekben már nem is lehetséges, ahol pedig még lehet is, a gyűjtött anyag nem a tegnap, hanem nagyonis temészetesen a ma gazdasági-, társadalmi-, politikai és egyéb viszonyait tükrözik. Napjaink néprajzkutatása iránt az első és legfontosabb igény a komplexicitás. Ezt két vonatkozásban lehet és kell is érvényre juttatni. Egyrészt kölcsönös figyelmet kell szentelni minden tudomány, illetve tudományág és a néprajz; másrészt a néprajz különböző, saját, belső kutatási területei közötti összefüggéseknek. A komplexicitás igényével kell közelítenünk a magyarországi szlovák kisebbség hiedelem- és szokásvilágának kutatásához is. A kutatónak ismernie kell a szlovák és magyar folklóron kívül a szociológia, az irodalomelmélet, a pszichológia, a történelem (gazdaságtörténet, népiségtörténet, demográfia stb.) tárggyal kapcsolatba hozható véleményét. A kutatónak világosan kell látnia, ismernie kell a tárgyban fellelhető minden összetevőt; a gazdasági-, társadalmi-, művelődési és egyéb tényezőket, illetőleg ezek kölcsönös összefüggéseit. 334