Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - VITA - Dankó Imre: Hozzászólás Krupa András tanulmányához

Hogy ebben az egyre táguló igénytömegben el ne tévedjünk, sőt, hogy a kevésbé tájékozottak is tisztán láthassák, miről is van szó, igyekszem röviden összefoglalni a teendőket. Mindenekelőtt a legapróbb részletekig fel kell deríteni a nemzetiség történetét, kialakulásának körülményeit, azokat a migrációs folyamatokat, amelyek létrehozták. Azután ugyancsak messzemenő részletességgel ismerni kell a nemzetiséget körülvevő népek, népcsoportok történetét, különös tekintettel a településtörténeti vonatkozásokra. Hasonlóképpen fontos, hogy a nemzetiség és az azt körülvevő népek, népcsoportok történetének azonos, egymással párhuzamba állítható, illetőleg egymástól merőben különböző, párhuzamokat nem mutató vonásait megkülönböztetett figyelembe részesítsük. Ezek után következhet annak vizsgálata, hogy a nemzetiség mily mértékben volt képes saját kultúráját megtartani, esetről esetre újrateremteni. Ez a kérdéscsoport elsősorban a nyelv, aztán a formakincs és nem utolsósorban a aondolkodásmód alakulásának vizsgálatával válaszolható meg. A legtermészetesebb az, hogy ezt a kérdést ne statikusan, hanem történetiségében, egy fejlődési folyamat áttekintésében vizsgáljuk. Az előzőekhez hasonlóan fontos annak vizsgálata, hogy a nemzetiség mily mértékben, milyen területeken veszi vagy vette át környezete kulturális tényezőit, milyen mértékben és minek megfelelően alakította át azokat, tette magáévá a származékelemeket, illetőleg mily mértékben azonosul vele. Végezetre azt kell vizsgálni, hogy a nemzetiség milyen kulturális befolyással bír környezetére, tehát az őt körülvevő népekre, népcsoportokra. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata természetesen mind az öt kérdéscsoportban csak a kérdések történeti folyamatában való kutatásával érdemleges és eredményt hozó. A történetiség szempontjainak érvényesítése két kiindulópontból is lehetséges. Az első az, ha a nemzetiség kialakulásának időpontjától kezdve a gazdasági- és társadalmi életben végbement változásokat figyelemmel kísérve, kronologikusan haladunk a ma felé. A másik lehetőség az, hogy a mából indulunk ki és időben visszafelé haladva, a nemzetiség kialakulásának időpontjáig menve, ugyancsak kronologikusan, de mintegy visszaszámlálva az időt, haladunk előre. Bármely kiindulópontból is tesszük meg az első lépéseket, szükségszerűen eljutunk azokhoz a problémákhoz, amelyek kialakulása ugyancsak történeti, így a legfiatalabbhoz, a kultúra integrációjából származó problémacsoporthoz is, amelynek nyilvánvalóan ebben a tárgykörben is megvannak a maga sajátos elemei. Az interetnikus kapcsolatok széles körére, minden elzárkózásra való törekvés mellett is, ugyancsak gyorsan, a kutatásoknak már a legelső szakaszában is fény derül. Az akkulturizáció különböző folyamatai, mint a régészetben a különböző ásatási rétegek, úgy fejthetők le az egyes kultúrjelenségekről. Az ilyenfajta analízis egyrészt a struktúra megismeréséhez, annak esetenkénti változásához, illetőleg a struktúra megkövetelte funkciók, funkciórendszerek megismeréséhez, illetőleg a funkciók és a funkciórendszerek állandó változásához, a változás folyamatának, valamint törvényszerűségeinek megismeréséhez vezet. Mindezek, így felsorolva, még ha néhány példát említünk is, önmagukban 335