Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Elek László: Lengyelországban, Petőfi követeként

KÖZMŰVELŐDÉS ELEK LÁSZLÓ: LENGYELORSZÁGBAN PETŐFI KÖVETEKÉNT (Lírai vallomások Lengyelországról és a lengyel ifjúságról) A Towarzystwo Wiedzy Powszechnej Zarzad Glówny, a lengyel ismeretterjesztő társulat meghívására Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából november 13—24 között előadásokat tartottam a költőről Lengyelország négy városában: Koszaiinban, Kolobrzegben, Slupskban és Poznanban. Összesen hat megemlékezésre kaptam felkérést, közülük hármat a csaknem félmilliós Poznanban szerveztek meg. Minthogy reájuk túlnyomórészt fiatalokat (középiskolásokat, rendőrtanfolyami hallgatókat, munkásszállások lakóit) toboroztak, viszonylag jól megismerhettem a lengyel ifjúság érzés- és gondolatvilágát, megsejthettem, mit jelent számukra a történelmi-kulturális múlt, hogyan becsülik meg felszabadulásuk óta elért szép eredményeiket, mennyire bíznak szocialista jövőjükben, amelynek majdan ők is tevékeny részesei lesznek, milyen mély bennük az irodalom, a művészet szeretete stb. Távol áll tőlem, hogy hat előadásból általánosítsak. Ehhez jóval alaposabb vizsgálódás és nagyobb helyismeret kellene. Inkább csak a felszín élményeiből olvasok, és apró észrevételeket teszek. Élményeim gazdag tárházából roppant nehéz még ma is kiemelni és körülhatárolni egy-egy zárt egységet, annyira szerves alkotóelemei a bennem élő egésznek. Nehéz kiérezni, melyek lesznek tartósak, melyek izzanak majd a jövőben is elevenen, embert formáló-alakító erővel. Kétségtelen, lesznek közöttük is kérészéletűek, korábban elmúlok. Nem lehet másként. A vas tűzben izzik, s a tűznek nemcsak hevítő lángja, hanem salakja és hamuja is van. Napló jegyzeteimet forgatva, egymás után kelnek életre bennem az események. Meg-megelőzik az olvasó szemet a felvázolt élmények, s növekednek, új vonásokkal gazdagodnak, ízekkel, színekkel, hangokkal, hngulatokkal telítődnek. Közben alig-alig érzékelhetően a vázlatból teljes képet varázsol elő a szív és az elme: az apróbb élmények árnyaló színekké finomulnak, cselekményt dúsító, hangulatot fokozó konszonáns felhangokká légiesednek, míg a nagyobbak egy csodálatos színes pannó fő alkotó elemeivé, lényeget hordozó pilléreivé válnak. Mi rögződött belém a legmélyebben? Talán a lengyel nép poéta-lelke, a kolobrzegi tengerpart hatalmas emlékműve láttán, amelyet a legádázabb csa230