Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 500 ÉVES A MAGYAR KÖNYVNYOMTATÁS - Szíj Rezső: A "magánkiadás" hazai történetéhez (A Kner Nyomda "privátdruckjai")

nek, gépeinek és betűinek története. A vállalat fennállásának hatvanadik évfordulójára írta. A groteszk típusú betűből szedett, nagyalakú mű bemutatja mindazt, amit címében ígér. Summa ez a vállalkozás; Kner Imre a közelgő végzet elől könyvbe menti azt, amit a háború mindenestől elsodorhat. Nagynehezen készült el vele. Belső, kezelési célokra szánta, nem a nagyközönség' számára, de mégis „emlék is önmagunknak" — írja Fitz Józsefnek 1942-ben. A bevezetése azonban más célokat is szolgál. Mivel minden nyomda sorsát és művészi fejlődését általában az dönti el, aki a betűket és a gépeket kiválasztja, úgy érezte írásba kell foglalnia a nyomaa gépeinek, betűinek történetét. Ezzel fiára, Mihályra gondolt: hadd lássa az utód, miért történt minden úgy, ahogy írásba foglalta és miért nem másként. Szellemi végrendeletül szánta neki és egyben bizonyos vonatkozásban útmutatóul is a jövőre. Bár a kérdés gyakran gyötörte, meg lesz-e a lehetőség arra, hogy majd élni is tudjon vele. Egy néldánvt elküldött a Fitz József igazgatása alatt álló Országos Széchenyi Könyvtárnak, hátha akad idővel valaki, aki kíváncsi lesz rá, mit is csináltak Egy másikat a debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatójának, Nyireő Istvánnak, a tervezett Kner-gyűjtemény számára. Majd így folytatja: „Egyre többet kell gondolnom arra, vájjon meddig lehet és szabad még dolgoznunk s mi marad meg belőle. Az ember a saját munkáját becsüli meg azzal, ha a tanúlságait át akarja menteni az idők viharain. Én sohase akartam eredetit és újat csinálni s az új lehetőségeket mindig a hagyomány vonalának folytatásában képzeltem el. Ha sikerült megvalósítanom valamit, akkor kötelességem azt megőrizni és továbbadni is. És mivel ma olyan kevés embert érdekel ez — egészen más dolgokkal vannak az emberek ma elfoglalva — a jövő számára kell azt, amit maradandónak vélek, átmenteni.

2

3 Még ebben az 1941-es évben néhány egyéb „privatdruck" is elkészült. így Apor Péter Metamorphosis Transsylvanie c. munkájából egy kis fejezet 10 példányban, ezt Haiman Ferenc szedte. Márai Sándor: Jó ember és rossz ember című írása, Victor Jánostól pedig Gyászbeszéd Erdély Zsigmond temetésén — ez utóbbi a gyászoló család megbízásából. Műhelygyakorlatként jelent meg 1942-ben Haiman Ferenc: Egy betűszedő tanonc tapasztalatai című 61 számozott lapnyi füzete, Bodoni antikvából. Példányszáma ismeretlen. — Hogyan vezesd nyomdádat címmel Kner Mihály szedett egy kis füzetre való jó tanácsot. Ez évben készült egy 11 lapos füzetke a következő címmel: Versek a XVIII. század végéről B. Amadé Lászlótól, Faludi Ferenctől és Batsányi Jánostól. Kner Imre 52-ik születésnapjára, 1942-ben jelent meg egy kis füzet: Hogyan vezesd nyomdádat? címen. Ebben a már halott Kner Izidor és és egy élet zárszámadását készítő Kner Imre tanításait állította össze Kner Mihály. A nyomda alapításának. 60. évfordulója is indokolta a tanulságok összefoglalását a Bodoni kurzívból készült, számozatlan lapokkal. Példányszám ismeretlen, de bizonyára ez is inkább a családtagok és barátok részére készülhetett. 1943-ban fölszabadulása emlékére írta, szedte, tipografizálta és nyomta Kner Mihály a Néhány szó a betűszedésről c. munkáját, amelynek bevezetője hűséges visszhangja az apjától, Kner Imrétől tanúltaknak, a második felében pedig szedési mintákat, terveket mutat be többszínnyomásban. Példányszáma ismeretlen, de aligha tévedünk, ha föltételezzük, hogy ebből is csak a családi és rokoni kör, valamint a nyomda alkalmazottai kaphattak. 268