Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 2. szám - 250 ÉVE ALAPÍTOTTÁK ÚJJÁ MEZŐBERÉNYT - Molnár Ambrus: Berény népessége és gabonatermesztése a XVI.s zázadban
A tavasziak közül az árpát és a zabot szinte kizárólag kaszával vágták Is s kötetlenül boglyákba rakták. A kölest viszont kizárólag sarlóval aratták, kévébe kötve keresztekbe rakták. 2 0 Közel sem tudjuk pontosan meghatározni, hogy mikor következett be vidékünkön a sarló-kasza eszközváltás. Az azonban kétségtelen tény, hogy területünkön, amely része annak a nagyobb egységnek, melyen — mostani ismereteink szerint — Magyarországon először találtak adatot a kötetlen, kaszás betakarítás gyakorlására, a XVI. század második felében — főleg a kenyérgabona betakarításánál — a sarló még nagyon jelentős szerepet játszott. Ezt igazolja a fentebbiekben már elmondottakon túl a szomszédos Nagyszénáson kaszasarló, továbbá Tótkomlóson, Orosházán talált sarló leletek. 2 7 A XIX. század végén még előfordult a berényi határon a sarlóval való aratás. Idős emberek elbeszélése alapján tudjuk, hogy még az első világháborút megelőző években is lehetett látni aratások alkalmával egy-két idősebb embert, akik kevés búzájukat sarlóval aratták le. A nagyszénási elöljárók, akik 1879-ben a községi pecsét rajzába a szántóvas és a kéve búza mellé egy sarlót tartó kezet is metszettettek, bizonyára még élénken emlékeztek a sarlós aratás gyakorlatára. 2 8 A sarlóval aratott gabonát (fruges) kévékbe (manipulos) kötötték és keresztekbe (crux) rakták a tarlón. A megvizsgált berényi és környékbeli falvak termését tartalmazó dézsmajegyzékekben mindig egyformán 13 kévét raktak egy keresztbe. Azért szükséges ezt megjegyezni, mert a megyénkkel határos Sárrét vidékén szinte esztendőnként változott a keresztek kéveszáma. A dézsnmszedők, akik a tarlón számolták meg a dézsmálandó kereszteket, két keresztet egy kalangyának (gelima) véve vezették be jegyzékükbe a jobbágy termését. Beré.iyben és környékén tehát 1 kalangya — az egész vizsgált időszakon át — 26 kéve búzának felelt meg. Érdekes, hogy a XVIII. század elején — a török pusztítás után újratelepalt — környékbeli helységekben általában 17 kévét raktak egy keresztbe, de többször előfordul a kilencedjegyzékekben, hogy a keresztek 13 kévések. 2 9 A kaszával kaszált gabona kötetlen csomója a boglya. A Békés megyei dézsmajegyzékekben legtöbbször latin megfelelőjét, a „cumulus"-t használják. Az 1563. évi jegyzékben magyarul rövidítve így fordul elő: „Bag." A boglya mértékére nincsenek közvetlen adataink. N. Kiss István 1 kalangyát 2,5 boglyával mond egyenlőnek. 3 0 Mivel megállapítását az 1580. évi adatokra támaszkodva a megyénkkel határos Bihar megyei Rétközben levő Szeghalom, Füzesgyarmat, Körösladány környékére vonatkoztatja, ahol a kalangya kéveszáma is megegyezett a Békés megyeivel, megállapítását a mi vidékünkre vonatkozóan is elfogadhatjuk. A kalangya és a boglya ilyen arányát igazolja az az 1600-ból való adat is, mely szerint 1 kalangya búza eladási ára 1,50 forint, egy boglya gabona ára pedig 60 dénár volt. Ha viszont a kalangya és a boglya szemterméséből következtetünk a kettő közötti arányra — mint ezt Bácskai Vera teszi — akkor arra a megállapodásra jutunk, hogy a gyulai uradalomban egy 26 kévés kalangya 3—4 boglyának felelt meg. Ezt az arányt látszik igazolni egy jóval későbbi adat. Az 1729. évi uradalmi összeírásban két 13 kévés kereszt szemtermése 6,5 véka, egy nagy búza boglya (cumulus tritici Majore) szemtermése 22—25 véka a próbacséplés eredménye szerint. 31 A learatott vagy lekaszált gabona legnagyobb csomója a gabonaasztag 233
