Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Körmendi János: Adatok a Csanád megyei dohánykertész községek történetéhez 1848/49-ben
amint azt az alábbi táblázat is mutatja — hogy az 1848-as évben a nagymajláthiak közül senki sem mozdul bérelt telkéről? 3 9 Év Elment Betelepült Bérelt telkek száma 1844 1845 1846 1847 1848 4 20 14 8 6 18 15 1 10 58 8 94 96 94 95 96 91 1849 ősze: 15 Összesen 61 Hasonlóképpen véletlen-e az, hogy Kövegy, Alberti és Ambróz községek esetében is egyáltalán nem, vagy csak néhány esetben fordul elő telekcsere 1848ban? 4 0 Mindehhez kapcsolódik még az is, hogy épp e helységek azok, amelyek a dohánytermesztést is megtagadták. E tények birtokában levonhatjuk azt a következtetést is, hogy e kertészek zsellérei nemcsak szerették volna tulajdonosai lenni bérelt földjüknek, hanem a forradalmi események sodrában kísérletet is tettek arra, hogy bérletüket saját tulajdonukba vegyék. Hiszen azzal, hogy megtagadták a dohány termesztését, és földjeiket más maggal vetették be, azt a sajátjuknak is tekintették, mert 1848 és 1849 folyamán egy esetben sem „kérdezték meg" a kincstártól, hogy mit vessenek az egyes nyomásokba, hanem saját akaratuk szerint szántották-vetették azokat. Ha tehát a forradalmi időszak alatt törvényes formában nem is valósult meg az, hogy a kertészek is földtulajdonokká váljanak, a gyakorlatban azonban néhány esetben, ha sajátos formában is, de érvényre jutott. A másféléves szabadság ideje alatt egyetlen olyan törvény sem született, amely megoldotta volna a majorsági zsellérek, s egyben a kertészek problémáit. Jogosan felvetődik tehát a kérdés; hogy egyáltalán foglalkoztak-e kellőképpen az üggyel a forradalom és szabadságharc vezetői/ 11 Természetesen foglalkoztak, hisz már 1848 áprilisában országos üggyé nőtte ki magát. Az egymás után érkező beadványok és a küldöttségek révén közvetlenül az országgyűlés, vagy az igazságügyi miniszter elé kerültek a kertészek sérelmei. Az ezekre adott válaszok lényegét már többnyire ismerjük az 1848-as évet tekintve. Ezekhez viszonyítva az egy év múlva — 1849 június, júliusában — küldött válaszok sem mondanak sokkal többet. A kevermesiek például a következőket olvashatták a minisztériumi levélben: „Kevermes község folyamodványa azzal tétetik a megyének ált: hogy addig is még a törvényhozás a kertészek eránt rendelkezend — a Közlöny f. é. 85. számában kihirdetett 5194 sz. a. kormányelnöki rendelet értelmében e tárgyban intézkedjen." 4 3 IV. 215
