Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Bálint Ferenc: Az 1848/49-es szabadságharc megyei vezető szerveinek működése és iratai a Békés megyei Levéltárban

védelmi Bizottmánynak 1848. november 2-án Pozsonyból —, hanem gerilla harctól reménylem Magyarország megmentését."

6 Békés megyében, (1949 januárjában 1200 főnyi) szabadcsapatot szerveztek Okolicsnyi őrnagy parancsnoksága alatt (614/1849. ikt. sz.), a megye saját költségén felfegyverezték, s tisztikarát is a megye állította ki önkéntes jelentkezés alapján. Az iratokból jól rekonstruálható ennek a különleges alakulatnak a szerepe, amelyet eddig helytörténészeink nem ismertettek minden vonatkozásban. Jelentéseket találunk a megye egyes községeiben elszállásolt hadifoglyok számáról, ellátásukról, egészségi állapotukról is. (357/1849, 694/1849. ikt. sz.) Nyomon követhetjük az iratok alapján azokat a megyei eseményeket, amelyek a szabadságharc elbukását megelőzték, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a megye a Kossuth által elrendelt általános népfelkelés sikere érdekében tett. A felkelő nép fővezérének (991/1849. VII. 27.), a megye népfelkelési parancsnokának (1016/1849. VIII. 2.) levelei az utolsó napok eseményeit vázolják drámai erővel. A világosi fegyverletételt megelőző hetek eseményeit történeti hűséggel dokumentálják az állandó bizottmány jegyzőkönyvei. Az augusztus 6-i ülésen Sípos Sándor első alispán elnök sajnálattal állapítja meg, hogy csak igen kevés község képviselője jelent meg, amit annak tulajdonít, hogy „hazánk felett mindinkább gyűl a vész", beljebb nyomul az ellenség s augusztus 3-án egy kisebb lovascsapat már Orosházát is elérte. Ismerteti a Védbizottmánynak az ellenség hadmozdulatairól tett közléseit, a másodalispán előterjesztésére foglalkozik a megye székhelyének Szarvasra helyezésével és a megye tisztikarára vonatkozó kiürítési tervekkel. Végül is úgy határoz, Pap István szolgabírót küldi ki, hogy a belügyminisztertől utasítást kérjen, hova menekítsék a megye pecsétjét, a pénzt, a levéltárat és hova telepítsék át a megye székhelyét. Ezzel zárul a jegyzőkönyv érdemi része, és a Szakái Lajos főjegyző kézírásával megörökített utolsó határozatra már nem érkezhetett válasz, mert a kormány már menekülésben, ismeretlen helyen tartózkodott, s a katonai összeomlás küszöbön állt. Az utolsó napok eseményeit, a drámai vég kifejlődését a megyei Védbizottmány jegyzőkönyvei és iratai alapján ismerhetjük meg, amelyek augusztus 16-ig rögzítik a megye vezetőinek intézkedéseit, és adnak képet egy történelmi időszak záró napjairól. Az Állandó Bizottmány fentiekben vázlatosan ismertetett iratanyaga a levéltárban 2 db jegyzőkönyv kötetből (1848. május 5-től 1849. augusztus 16-ig terjedően) a hozzájuk tartozó számsoros mutatóból és 5 csomó iratból áll, melyek egyike községenkénti csoportosításban tartalmazza a nemzetőrök és honvédek névsorát, az úgynevezett „beavatási jegyzőkönyvek" és lajstromok formájában. III. Békés vármegye Védbizottmánya 1849-ben Békés vármegye Védbizottmánya 1849. január 16-án alakult testületi szerv volt, amelynek fő feladata volt a honvédelem követelte intézkedések gyors és azonnali megtétele a megye területén. Elnöke és tagjai voltak: a főispán, az 202