Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Bálint Ferenc: Az 1848/49-es szabadságharc megyei vezető szerveinek működése és iratai a Békés megyei Levéltárban

Az alábbiakban vázlatos áttekintést igyekszünk adni a szabadságharc időszakában keletkezett megyei iratokról. Rendkívül színes, a sodródó eseményeket jól megvilágító dokumentumok ezek, betekintést nyújtanak nemcsak a megyei szervek által hozott polgári és katonai intézkedésekbe, hanem a lakosság által hozott nagy áldozatokba is, amelyeket a haza érdekében anyagilag, vagy a nemzetőrségben, vagy honvédseregben saját személyében hozott. I. Békés vármegye Ideiglenes Bizottmánya A március 15-i pesti események híre 16-án este érkezett Szarvasra,

1 majd innen megyénkbe s örömteljes izgalom, a gyors változásokba vetett remény töltötte el a lakosság minden rétegét. Az akkori megyeszékhelyen, Gyulán, március 22-én a megyeháza udvarán tartott nagy népközgyűlésen, melyen a városok és községek küldöttei is résztvettek, Szombathelyi Antal első alispán ismertette az eseményeket. Általános öröm és lelkesedés fogadta a szabadság első biztosítékait jelentő reformtörvényeket, de félve az esetleges rendzavarásoktól határozatot hoztak a rend fenntartására hivatott „közbátorsági bizottmány" megalakítására is. Ennek a bizottmánynak a megszervezése nem kizárólag helyi kezdeményezésből történt. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök ugyanis március 17-én Pozsonyból kelt körlevele, a megye főispánjának március 20-i levele és a Helytartótanács március 20-i keltű leirata felhívták a megye vezetőinek figyelmét a „rend és vagyonbiztonság megóvására". A népközgyűlés hangsúlyozottan foglalkozott ezzel a kérdéssel és az első alispán elnöklésével 12 tagú küldöttséget bízott meg, hogy a március 27-én tartandó évnegyedes közgyűlésre készítsen véleményt egy „nemzeti őrség" szervezésére: „mivel ilyen időkben, ily körülmények között akad könnyen konkolyhintő, ki az egyes értetleneket rosszlelkűleg kihágásra ingerli és mivel más szerencsétlenebb viszonyú vidékekről is jöhet a csendességre, a vagyon és személybátorságra megtámadás." Az említett felsőbb leiratokban és a népközgyűlés idézett határozatában az uralkodó osztály, a megye élén álló arisztokrácia és középnemesség félelme nyilvánult meg elsősorban. A március 15-i pesti forradalmat a részben kisnemesi, részben polgári, vagy jobbágyi eredetű értelmiségi csoport, a „márciusi fiatalok" vezetése alatt a pesti nincstelenek, a földnélküli paraszti napszámosok, céhlegények, diákok, a kisszámú gyári munkásság hajtja végre s ez a vagyonos osztályok haladó szellemű rétegeit is aggodalommal tölti el. Ez a nemesi-polgári társadalmi osztály, annak hangoztatása mellett, hogy a szabadság és a nemzeti forradalom ügye mellett áll, — igyekszik a maga vagyoni kiváltságait megőrizni. A megválasztott megyei „közbátorsági bizottmány" tagjai is megyei vezető tisztviselőkből (nemesek), honoráciorokból (2 ügyvéd), Gyula város volt vagy működő bírái közül kerülnek ki (vagyonos polgárok) és ehhez hasonló a később megalakult megyei hatáskörű szervek osztályösszetétele is, melyekben mindvégig megmaradt a nemesség vezető szerepe. Békés vármegye Ideiglenes (másnéven Központi) Bizottmánya 1848. március 27-én alakult meg Gyulán azzal a feladattal, hogy a „nép bizalmából" intézze a fontos közügyeket és gondoskodjék a rend és közbiztonság fenntartásáról. A bizottmány április 3-i jegyzőkönyve Szombathelyi Antal első 196