Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Bálint Ferenc: Az 1848/49-es szabadságharc megyei vezető szerveinek működése és iratai a Békés megyei Levéltárban

alispánt tünteti fel elnökként és 12 bizottmányi tagot említ névszerint, akiknek l/3-a nem megyei tisztviselő, hanem a lakosság különböző rétegeiből való. A magát most már „központinak" nevező bizottmány nemcsak az országos politikai események folyásával foglalkozik ülésein, hanem megteszi az ezek kapcsán szükséges helyi intézkedéseket s lényegében a régi megyei közgyűlés jogkörét gyakorolva intézi az odatartozó ügyeket és hoz határozatokat. Ez a magyarázata annak, hogy az iratsorozatban találhatók az 1847. év utolsó negyedében a megyéhez érkezett olyan ügyek is, amelyeket a forradalom előtt még nem intéztek el s így a bizottmány foglalkozik ezekkel is. A bizottmány jegyzőkönyve 1-től 115-ig sorszámozott határozatokat tartalmaz. Ez a jegyzőkönyv tesz említést a gyulai polgárság haladó eszmékkel rokonszenvező és a megyei eseményekre tagjai útján kezdeményezőleg ható egyesületéről, a „gyulai körről". A jegyzőkönyvbe foglalták rendkívül színes és tartalmas formában a megye két országgyűlési követének, Tomcsányi Józsefnek és Tormássy Jánosnak részletes jelentését az országgyűlés 1847. december 23-tól 1848. március 25-ig lefolyt tanácskozásairól. Számos fontos irattal találkozunk az anyagban. Megemlítjük Csongrád megye átiratát (126/1848. ikt. sz.), amelyben közli hogy a rendkívül megromlott személy- és vagyonbiztonság védelme érdekében megerősítette a csendbiztosi szervezetet, permanensen működő törvényszéket állított fel Vásárhelyen és Szentesen, és kéri Békés megyét, hogy tegyen hasonló intézkedéseket. Ezt az átiratot a jobbágymegmozdulásoktól való félelem váltotta ki, s hogy nem ok nélkül, azt az 1848 tavaszától Szegváron, Szentesen és Kisteleken történt mozgalmak bizonyítják, ahol a parasztság a legelőelkülönözés során szenvedett sérelmei miatt a hatóság ellen fordult.

2 A Helytartótanács március 20-án „sürgönyileg" érkezett leirata (109/1848. ikt. sz.) a pesti polgárság „nyugtalanságával" kapcsolatban történt eseményekre utalással közli az azonnal megadott sajtószabadság ideiglenes, 9 pontba foglalt szabályait, hogy megszüntesse az országosan tapasztalható „feszültség és nyugtalanság alapokát". A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány körlevelében (691/1848. ikt. sz. IV. 3.), melyet Klauzál Gábor, Szemere Bertalan és Pulszky Ferenc saját kezűleg írtak alá, kéri az alispánt a közrend és vagyonbiztonság megtartására, szükség esetén a nemzetőrség igénybevételével is, mert az országban több helyen erőszakos mozgalom mutatkozik az izraeliták ellen. Ez ellentétben áll „a szabadság, jogegyenlőség és felebaráti szeretet hármas jelszavával". Eredeti iratok tanúskodnak arról, hogy megyénkben a volt jobbágyok azonnal igazságot kerestek régebbi panaszaikra. Így az iratok között van a gyomai házzal bíró zsellérek több száz aláírással ellátott panasza a földesúri önkény és a reájuk rótt terhek miatt (262/1848. III. 23.), a mezőberényi lakosok fellebbezése a Kormányszékhez a legelőelkülönítés ügyében (236/1848. VI. 3.) s ehhez kapcsolódik gr. Wenckheim László földesúr levele, melyben elpanaszolja, hogy a berényi lakosok: „az 1848. évi 10. törv. cikk világos rendeletét vakmerően megvetve, az elkülönözött urasági földekre erőszakkal betörni... és így bennünket mint törvényes jogainkban, mint vagyonúnkban folyvást tetemesen károsítani nem irtóznak". Védelmet és erélyes fellépést kér az alispántól, mint a bizottmány elnökétől. Az iratok között található a békési bíró részletes jelentése a békési lázon197