Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Bálint Ferenc: Az 1848/49-es szabadságharc megyei vezető szerveinek működése és iratai a Békés megyei Levéltárban

1848 ÉVFORDULÓJA BÁLINT FERENC: AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MEGYEI VEZETŐ SZERVEINEK MŰKÖDÉSE ÉS IRATAIK A BÉKÉS MEGYEI LEVÉLTÁRBAN Petőfi Sándor születésének 150. s egyben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a magyar történelem kiemelkedő időszakának 125. évfordulója alkalmából az egész ország hatványozott érdeklődéssel fordul múltunk e nevezetes eseményei felé. A Békés megyei Levéltár a maga sajátos munkaterületén csatlakozott az ünnepi felkészüléshez. Egész iratanyagára kiterjedő munkával feltárta mindazokat az írásos emlékeket, amelyek Petőfi személyéhez vagy családjához (Petőfi István, Petőfi Zoltán) kapcsolódnak és az Országos Levéltár ismertető leltára, illetve mikrofilm és xerox-felvételek útján hozzáférhetővé tette az érdeklődő kutatók és a nagyközönség számára. Az 1848/49-es forradalom és szabadságküzdelem Békés megyei eseményeinek, az országos történések megyei kapcsolatainak jobb megismerhetése érdekében részletes rendező munkát végzett a Levéltár az őrizetében levő 1848/49es iratanyagokban. Ez az irategyüttes nemcsak terjedelmét, de elsősorban tartalmát illetően rendkívül fontos forrásbázisa megyénk történetének. Az iratanyag több megyei hatáskörű forradalmi szerv (Békés vármegye Ideiglenes Bizottmánya, Állandó Bizottmánya, Védbizottmánya), valamint a mellettük működő szakhivatalok, a megyei tisztifőorvos és megyei mérnöki hivatal írásos dokumentumait tartalmazza. Ennek a nagyjelentőségű iratanyagnak elemző jellegű, korszerű marxista feldolgozása eddig csak kisebb részben történt meg. A múlt század végi — egyébként igen alapos — történeti munkák: Karácsonyi János: Békés vármegye története (Gyula, 1896.), s főleg Oláh György: Békés vármegye 1848— 1849-ben I—II. (Gyula, 1889 és 1892.) szemlélete, az események értékelése, különösen a földszerző megmozdulások, a különböző néprétegek és nemzetiségek magatartása tekintetében ma már alapos átértékelésre szorul. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc első megyei ügyintéző szervét, Békés vármegye Ideiglenes Bizottmányát, nem központi utasítás alapján hozták létre, hanem spontán, az események hatására alakult meg. E bizottmány megszűnése után létrejött megyei vezető szervek: az Állandó Bizottmány és a Védbizottmány megszervezése már központi irányelvek alapján történt. Iratanyagukból nyomon követhetjük, hogyan jutott el a nemzet a szabadságjogok követelésétől a fegyveres szabadságharcig. 13* 195