Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Irányi István: Petőfi István

A „Gaylhofferék dúsgazdag emberek voltak Nyáregyházi és pusztadánosi birtokaikon négy gyönyörű ősi parkkal szegélyezett kastélyuk is volt. István állandóan a dánosi birtokokon tartózkodott, ahol a földesúr kisebb gyermekei is éltek.

1

1 A „Gaylhoffer család szemefénye —a „Három rózsa" egyike — „a virágzó szépségű Antónia"

1

2 volt, aki nem maradhatott hatás nélkül lelkére. De a 32 éves ember a család kényes napsugarát csak messziről merte nézegetni. (Aludtam én, Nem mondtam viég, Öszi gallyak, Dános, 1857.) Gaylhofferék féltett leányukat nem akarták állás nélküli emberre bízni, még akkor sem, ha Petőfi öccséről volt szó. Kéry Gyula is hivatkozik erre: „Petőfit nem lehetett a komoly kérők sorába sorolni, mivelhogy nem volt biztos állása .. ."

13 Pedig, mint később kiderült, Antónia, akinek kezét a leggazdagabb kérők ostromolták, szerette Istvánt, a puszták fiába, a napbarnított, tehetségesen lovagló férfibe lett szerelmes. Bizonyára a költőbe is, akinek bókoló verseit titokban mindennap olvashatta. (Szerelemféltés szavai, 1858. júl. 13. stb.)

,/! De bármennyire is tömítve volt akadályokkal a házasság révébe vezető út, István nem mondott le a végső sikerről. Szüntelenül ostromolta a bevehetetlennek látszó várat, s lelkesítette, biztatgatta a neki olykor-olykor hűséget ígérő leánykát. A dánosi puszta a szülők makacs elzárkózottsága miatt nem adhatott maradandó otthont és kenyeret Istvánnak. Hosszú időre el kellett Gaylhoffer Antónia leánykorában 18