Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Emlékezés a Čabiansky Kalendárra

rajzos előző nemzedékek szokásait, népviseletét, munkaeszközeit és munkamódszereit ismerheti meg, a nyelvész régebbi korok népnyelvének egy-egy szivet-lelket gyönyörködtető kifejezésre akadhat, a szociológus, a kultúrhistorikus előtt feltárul közeli, vagy távoli korok embereinek anyagi, szellemi, társadalmi, vagy hitéletének egy-egy mozzanata. Igen! Valóságos kincsesbánya a naptárirodalom minden nép számára, de különösen is a nemzeti kisebbségek, vagy azok életének a kutatói szempontjából. A Cabiansky Kalendár értékét is éppen az növeli meg a számunkra, hogy legnagyobb hazai nemzetiségünk, a szlovákság közelmúltbeli helyzetének, életének megismeréséhez nyújt eléggé föl nem becsülhető segítséget. Az első szlovák nyelvű naptárak Az első cseh nyelvű naptárt 1489-ben Pilsenben nyomták. A legrégibb szlovák kalendárium megjelenési évét Rizner Bibliográfiája 1653-ra teszi, e naptár „Trencsén szabad városában Benyam Lőrincnél" nyomatott. Ezután következtek kb. 1670-től a Neubart Kristóf szerkesztette lőcsei naptárak, majd sok más után a Jur Palkovic pozsonyi ev. lyceumi tanár szerkesztésében 1805-től 43 éven át egyfolytában megjelentetett „Nagyobb és Különlegesebb Régi és Űj Kalendárium/

1 Ilyen neves naptárelődök nyomába lépett a békéscsabai szlovák naptár, a Cabiansky Kalendár. A naptár születésének körülményei A 19. század végén már sokat olvasott a békéscsabai szlovák nép. Leginkább vallásos könyveket. A 20. század elejére azonban már megcsappant az egyházi irodalom iránti nagy érdeklődése. A biblikus-cseh nyelven írt, sokszor többszáz oldalas könyvekkel az akkori békéscsabai szlovákok már nem tudtak mit kezdeni, a korszellem is másfelé irányította a figyelmüket. Egyre keresettebbek lettek a élő szlovák nyelven írt kisebb kiadványok: újságok, naptárak. Az első világháború előtt és alatt az egyházi sajtótermékek közül legolvasottabb volt Békéscsabán a Liptószentmiklóson megjelenő Tranovsky Kalendár és az ugyanott szerkesztett Posol z pod Tatier c. hetilap. A világi lapok közül csak valamelyik Pesten, vagy a Felvidéken megjelenő hetilapot olvasták, valamint a „Vlast' a svet" (Haza és világ) c. képes folyóiratot. Ez utóbbi szerkesztője Jozef Hoblík volt. Láthatjuk, hogy a Békéscsabán olvasott szlovák sajtótermékek ez időben főként az akkori Felvidéken jelentek meg, ezért amikor az első világháború végén bekövetkezett az összeomlás, a békéscsabai szlovákság egyszerre megszokott olvasnivalói nélkül maradt. Valamit tenni kellett. Az új helyzet támasztotta igényt elsőnek Szeberényi Lajos Zsigmond békéscsabai evangélikus esperes ismerte fel s már 1919-ben megszerkesztette és a Tevan-nyomdában kinyomatta a békéscsabai szlovák naptár első évfolyamát, az 1920. évi Cabiansky Kalendárt. Szeberényi számára nem lehetett könnyű és nem is volt kockázatmentes ez a vállalkozás. A régi Magyarország széthullása következtében nagy volt a magyarság körében az elkeseredés, amely csakhamar Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia népei, és a hazai nemzetiségek elleni gyűlöletbe csapott át. Mindenki gyanús és hazaáruló volt, aki a nemzetiségekkel együtt tartott, vagy együtt érzett. Szeberényi Lajos Zs. ilyen körülmények között, a nemzetiségek elleni gyűlölet és az antiszemitizmus hullámverése által elborított országban szlovák, tehát nemzetiségi naptárt szerkesztett. Az első szám A naptár első száma rendkívül szerény volt. Mindössze 20 oldal. Túlnyomó részét a naptári rész foglalta el, mely után négy rövidke írás következett: 1. Űj évi gyöngyszemek, 2. A gyulai vár visszafoglalásának története, 3. J.A. Krylov oroszból fordított verse és 4. egy a szerző megnevezése nélküli „Kivágták a nyírfát" c. versike. Végül pedig fél oldalon a békésmegyei vásárok jegyzéke. A hátlap 133