Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Emlékezés a Čabiansky Kalendárra

DEDINSZKY GYULA: EMLÉKEZÉS A CABIANSKY KALENDÁRRA A békéscsabai evengélikus szlovákok naptára volt a Cabiansky Kalendár. A két világháború között és után (1920—1948-ig) jelent meg, mindössze 28 évfolyam. Mi indokolja mégis a róla való megemlékezést? Az első indok formális. Mivel az első évfolyam 1920-ban látott napvilágot, mondhatjuk, hogy — némi késéssel — most van születésének fél évszázados jubileuma. Ennél fontosabb indok mégis e naptárnak a magyarországi szlovákság életére gyakorolt hatása. A Cabiansky Kalendár ugyanis teljes kifejlődése korában évenként 10 000 példányban jelent meg és rendszerint az utolsó darabig elfogyott. Szorosan csak a családtagokat véve alapul, ez magában véve is 40 000 olvasót jelent. De figyelembe véve az ismert gyakorlatot, hogy az emberek a naptárakat kézről-kézre adták, a rokonok, a szomszédok is kölcsön kérték, nem esünk túlzásba, ha tényleges olvasóinak számát az előbbinek akár kétszeresére, 70— 80 000-re tesszük. Ez pedig egy kisebbségi néptöredék esetében nem kicsiny dolog. Mert bár a Cabiansky Kalendár helyi naptárnak indult is, csakhamar elterjedt egész Békés megyében, sőt lényegében hazánk minden evangélikus szlovákok lakta helységében voltak előfizetői, Tótkomlóstól Balassagyarmatig, Nyíregyházától Tatabányáig. Éppen ezért e dolgozatban nem egyszerűen a naptár történetével és szerkezetével foglalkozunk, hanem elsősorban is a hazai szlovákság életére gyakorolt hatását vizsgáljuk. A naptárak jelentőségéről általában Naptár! Kalendárium! E szó hallatára hajlamosak vagyunk lekicsinylőleg mosolyogni, vagy megvetően legyinteni, így juttatva kifejezésre azt az ítéletünket, hogy a naptárak, a kalendáriumok — szerintünk — semmi komoly értéket nem jelentenek. A kultúra terjesztésének eszközeként túl primitívnek tartjuk, a bennük közölt irodalmat ponyvának, nyelvezetüket pongyolának, történeti leírásaikat, adataikat megbízhatatlanoknak tekintjük. Bizonyosan voltak is naptárak, amelyeket jogosan sújtott az ilyen ítélet. Azonban általában véve a naptáraknak igen nagy a kulturális jelentősége egyegy nép életében. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vallásos könyveken kívül hosszú időn át a kalendárium volt a falusi kunyhók lakóinak egyetlen olvasmánya.

1 A naptárakat nem egy esetben használták fel a nemzet nagyjai is népük oktatására, nemzeti öntudatának ébresztgetésére.

2 Az 1805. évi Palkoviő féle szlovák naptár Előszava pedig így nyilatkozik: A naptár oly könyv, amelyet minden tekintélyesebb ember, iparos, kereskedő, sőt minden rendes paraszt és gazda is kell, hogy beszerezzen, mert ez a legalkalmasabb eszköz ahhoz, hogy az értelem megvilágosítására szolgáló ismeretek az egyszerű nép körében elterjeszthetők legyenek.

3 De tudományos szempontból is értékes forrás a kalendárium. A naptárban a történész másutt esetleg meg nem található kortörténeti adatokra bukkan, a nép132