Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Czeglédi Imre: A gyulai kovács-kerékgyártó-bognár céh vándorlegény-protokollumának elemzése (1803-1872)

Egészen más képet nyújt a Gyulára vándorolt legények statisztikája. Mi lehet az oka a legények magas számának? Amíg az inasok szerződtetésénél elsősorban a helyi lehetőségeket használta ki a lakosság, a mesterséget tehát lehetőleg helyben tanulta ki, a legények vándorlása már a fejlettebb céhes iparral rendelkező városok felé irányult. Mindenekelőtt azért, mert nagyobb valószínűsége volt, hogy munkát talál. Másrészt a legények vándorlásánál lényeges volt a szakma minél tökéletesebb elsajátítása, s végül, mert nem számították be a vándorlási időbe a községekben vagy olyan helyeken eltöltött időt, amely csak filiája volt valamely céhnek.

1

2 Gyula tehát a legényszegődtetéseknél előnyös helyzetben volt a megye más városaival szemben. LEGÉNYFOGAD

AS /őo3-/87o Lax/ámj Csakis ezzel magyarázható, hogy míg inas jelentéktelen számban szabadult fel Gyulán a megye jelentős településeiből, a Gyulára vándorolt legények száma már figyelemreméltó: Csabáról 30, Békésről 15, Szarvasról 11, Orosházáról 6.

1

3 A legények terület szerinti származását két térképre vetítettem ki a tárgyalt két korszaknak megfelelően.

1

4 Az elsőn 1826—1849 között, Békés megyén kívül még 9 megye mutatható ki, ahonnan 10 legényen felül vándoroltak Gyulára, s ezekből átlag 34 legény jött a városba. (A tíz megye a következő: Békés 176, Csongrád 48, Bihar 40, Heves 36, Arad 34, Bács 33, Szabolcs 29, Pest 26, Torontál 21, Zemplén 18, Szatmár 13 és Temes 10.) A megyék területi eloszlásáról ítélve a gyulai céh intenzív vonzási körzete 150—200 kilométer volt. De jöttek az ország más vidékéről, összesen 51 vármegyéből. Sőt! 12 legény származott külföldről. (Morvaország 4, Németország 2, Csehország 2, Románia, Szilézia, Bukovina 1—1 és ismeretlen 1.) Nehéz lenne eldönteni, mi 125