Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Árvay József: A gyermekbűnözés körülményei Békés megyében

A személyiség formálódása ugyanis a 3 éves korban már aktívan folyik és a környezet hatása alapvető formáló tényező a gyermek személyiség fejlődésében. A pozitív értékű hatások kedvező, a negatív értékű hatások pedig kedvezőtlen értékrendet alakítanak ki a gyermek magatartásformájában, amelyek gyakorlati megnyilatkozását a kritikus pubertás a súlyos veszélyeztetés irányábba tolja el. A káros magatartásmód és traumatizáló példamutatás, általában minden kedvezőtlen környezethatás, ha e tényezők tartósak, kedvezőtlen, nem kívánt cselekvés-mechanizmust alakít ki és rögzít. A gyermek felődése során 6—7 éves koráig csaknem kizárólag érzelmi és indulati vezérlés alatt él, érzelmi logika alapján gondolkodik. A gyermeknek kialakult erkölcsi normái még nincsenek, mert a gyermek-személyiség fejlődésének ebben az időszakában elsődlegesen érzelmi-indulati lény és csaknem kizárólag ilyen alapon foglal állást a környezet történéseivel szemben. Ennek megfelelően a szülők magatartását, életformáját és ezeknek jelentőségét elsősorban érzelmi alapon értékeli, indulati és korának megfelelő értelmi szint alapján képes csak állást foglalni. A gyermek személyiség fejlődésének ebben a szakaszában ugyanis az erkölcsi élet fejlődésmenetének alapszövete az érzelmek és az indulat, és a gyermek ezeknek irányítása alatt foglal állást, él, gondolkodik, minősít és ítél. A személyiség érzelmi fejlődésmenete, mint a későbbi erkölcsi normák alapszövete sérül a káros környezeti ráhatások miatt. Ennek megfelelően a gyermek a saját magatartás-mechanizmus alakítása s annak értékét illetően bizonytalan és az utánzásnak az érzelmi, indulati tényezőknek döntő szerep jut. B. A hatósági prevenció lehetőségei A gyermekbűnözés fogalma alá tartozó elkövetések a bűntetőhatóságok részéről csupán szignalizációs intézkedéseket eredményezhetnek. A nyomozás lefolytatását tehát büntethetőséget kizáró ok miatt meg kell tagadni. A gyermekbűnözés megelőzésével kapcsolatban azonban a büntetőhatóságoknak is fontos feladatai vannak. A rendszeres okkutatás mellett igen fontos a rendelkezésre álló személyi és ténybeli adatok továbbítása az illetékes gyámhatósághoz. A gyámhatósági eljárásról szóló 6/1969. (VIII. 30.) MM sz. rendelet 67. § (2) bekezdés a) pontja szerint a gyámhatóság a védő és óvó intézkedés iránt eljárást indít, ha a rendőrkapitányság, az ügyész, a bíróság vagy társadalmi szervezet ezért megkeresi. Ilyen esetekben tehát a gyámhatóság köteles megindítani az eljárást, az alkalmazandó védő és óvó intézkedést azonban a rendelkezésére álló bizonyítékok és környezettanulmányi adatokra is figyelemmel mérlegeléssel határozza meg. A szignalizáció előterjesztésekor a büntetőhatóságnak állást kell foglalnia abban a kérdésben is, hogy a környezeti veszélyhelyzet olyan súlyos-e, amelyre tekintettel a kiskorú ebben a környezetben még átmenetileg sem 100