Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Árvay József: A gyermekbűnözés körülményei Békés megyében

Ez a körülmény az általános iskolai tanulók alaposabb és sokoldalúbb egészségügyi szűrését, pedagógiai és psychológiai vizsgálatát tenné szükségessé. A gyermekbűnözés okkutatása közben különösen figyelmet fordítottunk a környezeti hatások és a lélektani tényezők elemzésére és összefüggéseinek feltárására. A felmért ügyekben tüzetes vizsgálat tárgyává tettük a családi környezetet. Figyelemre méltó a szülői nevelés eredményességének értékelése szempontjából az a tény, hogy az ügyek döntő többségében a szülők együtt éltek, míg a „csonka család" nevelési hiányosságai ennélfogva szűk területre korlátozódnak. A szülők együttélése nem jelentett minden szempontból kifogástalan környezetet, mert az ügyek jelentős hányadában volt kimutatható a nevelés és az ellenőrzés lazasága és a szülők közömbössége. Szembetűnő a szülői, családi nevelés intenzitásának csökkenése és a gyermek nevelésének szinte minden szempontból az iskolára hárítása. Ennek a törekvésnek egyik oka a szülői hanyagság mellett a szülők elfoglaltsága, továbbá azon helytelenül értelmezett felismerés, hogy az iskola döntő részt vállal a nevelésben. Magas az alkoholista veszélyeztetettség részaránya is, amely az ügyek 20— 22%-ban volt kimutatható veszélytényezőként, bűncselekmény elkövetését kiváltó hatásként. E vonatkozásban a megyei gyámhatóság irányításával és összefogásával évek óta erőteljes megelőző tevékenység folyik és erre vezethető vissza, hogy ez a kiemelkedő súlyú veszélytényező nem szerepel magasabb arányszámban a gyermekbűnözés okai között. A gyermekkorú bűnelkövetők életkor szerinti megoszlását elemezve megállapítható volt, hogy az esetek döntő többségében a bűncselekményt 12—14. éves korosztályúak követték el. A gyermekbűnözés okkutatási területén a családban érvényesülő káros környezeti hatásoknak és a lélektani motiváltságnak összefüggéseit, együtthatását lehetett kimutatni. A bűnelkövetés mint aberrált magatartás a „bűnözővé válás" folyamatán keresztül jut el a megvalósultságig. Ez a folyamat egy sajátos miliőben alakul és kedvező befolyásolás hiányában a negatív érzelmi impulzusok felhalmozódásával létrehozza azt a tudatállapotot, amely a közösségellenes magatartások értelmi elfogadását eredményezi a demoralitás jelzése nélkül. A gyermekbűnözés okkutatása ismételten hangsúlyozza a szociológiai tényezők és a gyermek személyiségformálódása közötti összefüggések jelentőségét. A környezeti veszély tényezők kiiktatása azért is fontos, mert a visszaeső bűnelkövetés megszüntetésének egyik ^nyeges előfeltétele. Az érintett időszakban a bűncselekmény elkövetése miatt gyámhatósági eljárás alá vont gyermekek 5—6%-a követett el újabb bűncselekményt. Ez az arány nem magas ugyan, de a preventió differenciálására hívja fel a jogalkalmazók figyelmét. Ezen összefüggések befolyásolása ugyanis a gyermekbűnözés tendenciáit is érinti. 7* 99