Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Koós Lajos: A füzesgyarmati Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elért eredményei és a fejlődést elősegítő tényezők

ha olyan munkatársakat vesz maga mellé, akik a gazdálkodás tudományát kor­szerűen, az igényeknek megfelelően tudják alkalmazni. Így ker.ült a szövetkezethez az akkor még csak 25 éves Lehoczky Mihály fő­agronómus, aki az egyetemen tanultakat kommunista öntudattal és kimagasló szervezési képességével alkalmazta. Sokszor még a maradisággal is szembe kellett néznie, de a vasakarata diadalmaskodott. Méltó társat kapott a vele majdnem egyidőben oda került Tőkés Imre főkönyvelőben is, aki azelőtt, az ifjúsági mozgal­makban érett meg arra, hogy egy igen nagy feladatokat megoldani hivatott szö­vetkezetnek a főkönyvelői teendőit megfelelően el is tudja látni. Benedek József főállattenyésztő és Kiss Sándor főkertész szintén Lehoczky és Tőkés nyomdokain ha­ladtak, akik szintén fiatalok és úgy a gazdálkodásban, mint a mozgalmi életben már gyakorlottak voltak. Barkóczi Pál elnök sok szép eredmény elérése után, 1966-ban nyugdíjba ment. Helyébe a tagság az addig pártmunkán szép eredményeket elért Csirik Imrét vá­lasztotta meg. Az új elnök a távozó elődjétől már egy nagyon jól összeszokott és kimagasló eredményeket elért szakembergárdát vett át, és velük ő is újabb szép eredményeket ért el. A szövetkezet pártmunkáját évek óta D. Tóth Ferenc, a ki­próbált kommunista irányítja, akinek bölcsessége sokszor érvényesült, ha komoly dolgokban dönteni kellett. A szövetkezet fenti vezetői és a munkában és a közös gondolkodásban velük egyformán érző tagság rendíthetetlenül hittek abban, hogy a községben évszáza­dok óta élő nép ivadékaiban olyan mélyen gyökerezik az a tudat, hogy itt kell nekik megélni, és hogy a vasszorgalmuk meg is hozza azt az eredményt, amit szorgalmas munkájukkal ki is érdemelnek. Pedig a szövetkezet természeti viszo­nyai eléggé mostohák. Földjeik aranykorona értéke a 11.5 átlagot nem haladja meg. Talajaik zöme réti illetve mocsári eredetű réti agyag, mely helyenként kotu­val van keveredve. (A „kotu" azt jelenti, hogy a sárréti mocsárból visszamaradt tőzeg az idők során öngyulladás következtében kiégett, és az így képződött finom, hamuszerű földet nevezte el a nép kotunak). Ezek a földek teszik ki a talajaik kétharmad részét, míg az egyharmad részt képezik a különböző eredetű és jellegű szikes talajok. A csapadék és hőmérsékleti viszonyok szélsőségesek. A csapadékosabb évek, a talajok minősége és a belvízrendezettség hiányosságai miatt a szövetkezetnek nagy belvízkárokat okoznak. (A jövő tervek közé ezeknek a kiküszöbölését is fölvették.) Az aszályok különösen a szikes területeket sújtják. Kedvezőtlenek a szövetkezet közgazdasági viszonyai is: távol esnek az iparosodottabb vidékektől, a fő közle­kedési vonalaktól is. A talaj termőképességének fokozása érdekében, a korszerű talajjavítási eljárá­sokat alkalmazták és alkalmazzák. Ami azt is jelenti, hogy gyakorlatilag már nincs is javítatlan területük. Amelyik még gyengébb, azt állandó javítással erősítik. Behatóan foglalkoztak a belvízrendezés kérdésével, annak eredményeként készült el a szövetkezet agronómiai és vízrendezési terve. Állandóan és növekvő mérték­ben gépesítették növénytermesztésüket, kertészetüket, állattenyésztésüket és egyéb ágazataikat. Növelték a talajaik szervesanyag ellátottságát, emelték a műtrágya adagokat. A szárazság ellensúlyozására növelték öntözött területeik nagyságát. Egyik leg­jelentősebb beruházásuk az 1200 kat. holdas félstabil öntözőtelep. A belterjes gazdálkodási ágaknál módosították az elavultnak látszó vetésszer­kezetet és létesítették a 385 holdas és korszerűen telepített gyümölcsösüket. Idő­ben alkalmazták a legújabb fajtákat és a korszerű termelési eljárásokat. Időben áttértek a jelenlegi viszonyoknak megfelelő legfejlettebb pénzbeni munka­dijazásra. Legnagyobb terjedelmű termelési ágazatuk a növénytermesztés, ezen belül a mű­velt terület 50%-án takarmánytermesztés, 30%-án kenyérgabona, a többi ipari és egyéb növénytermesztésre használt terület. Pár kiemelt és jellemző növény ve­tésterületét és termésátlagát a túloldali táblázat mutatja: 474'

Next

/
Thumbnails
Contents