Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Koós Lajos: A füzesgyarmati Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elért eredményei és a fejlődést elősegítő tényezők

1958 1962 1966 1968 Öszi búza kat. h/átl. term q Cukorrépa kat. h/átl. term. q Lucernaszéna kat. h/átl. term. q Kukorica kat. h/átl. term. q 860/7,49 160/128 525/12 340/10,7 2400,'12,5 500/108 1360/18,8 840/13,2 1970'14,2 459/277 737/20 502/16,3 2535/16,8 392/269 828/20,9 855/11,6 A szövetkezet gépesítése a talajművelő, a betakarító és egyéb munkagépek vonatkozásában az átlagosnál jobbnak mondható. 55 db univerzális traktor, 9 db nehéztraktor, 7 db tehergépkocsi és 73 db pótkocsi áll a főüzemág rendelkezésére. A kalászosok betakarítására 19 db SZK-kombájn áll rendelkezésükre, és fokozatosan gépesítik a kukorica, cukorrépa őszi betakarítását is. A termelés kemizálása, a vegyszeres gyomirtás és növényvédelem a modern tudomány leghatásosabb szereivel, a legjobb hatásfokkal dolgozó földi gépekkel és repülőgépekkel történik. A gépüzem kiváló munkáját dicséri, hogy egy normálhold gépi munka önköltsége 70 forint fölé soha nem emelkedett. A szövetkezetben is érezteti hatását az egész világ mezőgazdaságára jellemző technikai fejlődés. Ez is a vezetőség rátermettségét mutatja. A növénytermesztés mellett a második legnagyobb főágazatuk az állattenyésztés. Ezen a téren is igen szép eredményeket értek el. De ugyanakkor előtérbe helyezték a hozamok emelését is, amivel velejár a korszerű tenyésztői munka is. A gazdaságos nagyüzemi állattenyésztés előnyeit kihasználva, 68 milliós költséggel már építik a 15 000 db sertés tenyésztésére és a hizlalására alkalmas, tudományos nevelési és hizlalási módszereket alkalmazható sertéskombinátot. Ezt a közös vállalkozást a községben levő másik és szintén már szép eredményeket elért Aranykalász termelőszövetkezettel hozzák létre. Eredményeik évről évre jelentősen nőttek. Nem torpantak meg: hittek saját tapasztalataikban és a mindennél fontosabb helyi adottságokban, és mentek tovább azon az úton, amelyen a tudásra alapított lehetőségeket jóelőre látták. És nekik lett igazuk. És ma már ott tartanak, hogy nemcsak a saját szakmájuknak a tudósai, de ismerik a többi gazdasági ágakban rejlő lehetőségeket is: a mindent összefüggéseiben látni tudó szakemberek, akik mindig még előbbre látnak. Az állattenyésztés jellemző adatait az alábbi táblázat mutatja: 1958 1962 1966 1968 Szarvasmarha összesen db 316 933 1082 1163 Tehén összesen db 74 348 352 348 Sertés összesen db 802 4838 3980 5356 Juh összesen db 1569 2926 2824 3262 összes számos állat db 517 1650 1524 1842 100 kat. holdra eső számos állat db 13,6 17,6 17,3 26,3 Szarvasmarha hústerm. q 523 1671 1887 2357 Sertéshús termelés q 776 3899 4059 5591 1 tehénre jutó tejhozam lit. 1564 2652 2753 ' 3432 1 juh gyapjúhozama kg 3,29 5,01 4,91 5,01 1 kocára jutó malacszaporulat db 7 14 13,9 16,58 Fokozatosan javul az 1 kg sertéshús előállításához a takarmányfelhasználás aránya, 1968-ban 1 kg hús előállításához 4,5 kg takarmányt használtak fel. A hozamok növekedésével párhuzamosan emelkedtek az áruértékesítés mutatói és javult az eredmény is. S ha a többi kisebbet, a közös vagyon összetevőit hely hiányában nem is közöljük, de megállapítjuk, hogy a részmutatók minden területen mutatják, hogy az ellátottságot gondosan, nagy szakértelemmel teremtették meg. És az eredményeket a közös vagyonnál összességében kell mérni. Nagyon kevés hasonló üzemben lehet tapasztalni azt a nagy fejlődést, amit itt észleltünk. Egy év 475'