Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - Márai György: A magyar húsipar jelentős bázisa: A gyulai kolbászárugyár és vágóhíd
minden mellék vagy idegen szagtól mentes. A töltelék rugalmas, tömör, jól összeálló húspépbe ágyazott, aprított húsból és szalonnadarabokból áll. A készítmény üregmentes, a töltelékhez a bél jól tapad. A bélfelület sima tapintású, esetleg kissé ráncos. A töltelékben csont, porcdarabok, szőrök, fűszercsomók nem lehetnek. A csabai kolbászhoz felhasznált sertéshús csontozása, elődarálása ugyanolyan, mint a gyulai kolbásznál. Ezeknél tehát a már említett TF-sertések húsát lehet előnyösen felhasználni, mert ezek inkább zsírmentesek és a hús vágásfelülete kedvező. Az ipari szalonna és a marhahús előkészítése is megegyezik a gyulai kolbásznál alkalmazott eljárásokkal. Az elődarált, szikkasztott sertés-színhúst keverik megfelelő arányban a szikkasztott, kockázott ipari szalonnával és száraz marhahússal. E keverékhez adagolják a már előkészített fűszerkeveréket, majd a fűszerezett keveréket összedarálják. Ezt követően töltik és klipszelik a csabai kolbászt. A töltés műbélbe történik, majd a klipszelés során egyenlő hosszúságú szálakra zárják le, az erre a célra gyártott alumínium kapcsokkal. Ezt követően történik a füstölés, majd érlelik, szárítják. Ez a folyamat 6—7 hétig tart. Ez alatt 'az idő alatt alakul ki az áru jellegzetes színe és íze. 1 0 Jelenleg folynak az üzemi kísérletek a füstölés korszerűsítésére. Hagyományos füstöléssel ugyanis, amit a gyulai kolbásszal kapcsolatban már ismertettünk — a füstölőben egyenletes füst-elosztást és egyenletesen füstölt terméket nehéz előállítani. A kísérletek befejezése után az üzem át fog állni az ún. generátoros füstölési technológiára, melynek lényege, hogy a füstöt a füstölőtéren kívül állítják elő, és a kívánt minőségben, hőmérséklettel és páratartalommal egyenletesen tudják elosztani a füstölőtérben. A módszer bevezetése nemcsak a minőséget fogja javítani, mind a csípős csabai kolbásznál, mind pedig a gyulai kolbásznál, hanem a füstölő kapacitását is növelni fogja 60%-kal. 1966. évben 3,9 vagon, — 1967. évben 3,8 vagon, — 1968. évben 5,1 vagon csabai kolbász még a belföldi piacokon nyert értékesítést. Az 1969. evi 12,7 vagon termésből 5,2 vagon, míg az 1970. évben termelt 37,1 vagon csípős csabai kolbászból már 26,2 vagon került exportra, ami a termék gyors népszerűvé válását és sikerét bizonyítja. VI. A IV. ötéves tervben megvalósul a gyulai kolbászgyár és a vágóhíd rekonstrukciója A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által a IV. ötéves terv végrehajtásával kapcsolatban a bevezetőben vázolt irányelvek és célok alapján a területi államigazgatási és húsipari szervek kidolgozták megyei szinten az élőállat- és a hústermelés előirányzatait, valamint az egy főre eső húsfogyasztás várható fejlődését. Ezek szerint 1975. évre 67 kg/fő lenne a tervezett szintemelkedés. E középtávú terv átfogja a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat mindhárom fő tevékenységi területét: az állatforgalmat — a sertéshizlalást és a húsipari tevékenységet. Ez a középlejáratú terv már figyelembe 402'
