Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Márai György: A magyar húsipar jelentős bázisa: A gyulai kolbászárugyár és vágóhíd

veszi, hogy az élőállatfelvásárlás viszonylag gyorsabb ütemben emelkedik — hisz már ma 3 millióval több sertés van tenyésztésben, mint amennyit a 1975. évben el kellene érni! — ez a mi megyénikre is jellemző.

1

1 E IV. ötéves terv gyulai lebontása során 311 millió forint költséggel megvalósul az eredetileg 1868. évben megnyitott mai vágóhíd helyett új vágóhíd felépítése, mely sokkal nagyobb kapacitású lesz. Amíg az új vágóhíd az új kígyósi műút déli oldalától kezdve a sándorhegyi körgáton belül megvalósul, 50%4tal kívánják a jelenlegi vágóhíd kapacitását emelni két műszakos üzemeléssel. Az új vágóhídon terv szerint egy külön csarnokban 200 db óra — teljes bőrfejtéssel pedig 120 db/óra-kapacitással fog történni a sertésvágás; a másik csarnokban pedig 120 db/óra-kapacitással a marhavágás fog lebonyolódni. Az új vágóhídon fog elhelyezkedni az eddig a központi üzemben működő húselőhűtés, a húsfeldolgozó és bontóüzem; a csontozó és kivágó részleg; a tőkehús kiszerelése és csomagolás a kereskedelem részére. A központi üzem ezek kiköltözésével helyileg bővül és nagyobb mennyiségben tudnak majd a két főtermékkel: a gyulai kolbásszal és a csípős csabai kolbásszal foglalkozni s így reménylik a tervezett évi 3000 tonna gyulai kolbász termelését a IV. ötéves terv végére elérni. A gyulai központi üzem rekonstrukciója 280 milliós beruházással valósul meg a tervek szerint és ebben a technológia korszerűsítésének, gépi feltételeinek biztosítása is benne van. Ennek során az ún. szárazáruk termelés bővítése a cél: gyulai kolbászé és a csípős csabai kolbászé. Ha ezek a tervek a IV. ötéves terv során megvalósulnak, akkor a gyulai kolbászgyár és az új vágóhíd a magyar húsipar jelentős dél-keleti bázisa lesz, amire mi Békés megyeiek büszkék lehetünk. E két üzem termelése és termékeinek a közfogyasztás során történő felhasználása elsősorban a mi megyénk élelmezésének és húsellátásának nívóját fogja emelni, és korszerűbbé teszi a tőkehús forgalmát is, hisz az új vágóhíd üzembe lépése után éppen olyan nylon csomagolásban, kimérve lesz a tőkehús is kapható, mint most a mirelit-baromfi, ahol az ár is rajta van a tasakon.

1

2 Azt is reméljük, hogy a jövőben nemcsak híres lesz, hanem belföldön is állandóan kapható lesz a gyulai kolbász és a csípős csabai kolbász, megyénkben is! JEGYZETEK — FORRÁSOK 1. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium műszaki és termelési főosztálya 1971. évben megjelent kiadványa a hús- és tejgazdaság fejlesztéséről. Budapest, 1971. 50—51. old. 2. E témával több helyen foglalkozik Scherer Ferenc: Gyula város története c. monográfiájában. Gyula, 1938. 3. Szűcs Péter: A gyulai kolbász története. Kézirat. 4.Jenei Kálmán volt műszaki vezető személyes közlése. 5. Szabó György: A Gyulai Húsüzem termelési eredményei a II. ötéves tervben. — Kézirat. 6. Csiki József igazgató előadása a jubileumi országos értekezleten. 26* 403