Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Márai György: A magyar húsipar jelentős bázisa: A gyulai kolbászárugyár és vágóhíd

kézi technológiával szemben. A szalonnát lebőröző Maya-géppel együtt az említett munkagépek alkalmazása hatszoros termelékenységet biztosított.

9 Korábban az átdarált, szalonnával és fűszerekkel összekevert — marhahúspéppel dúsított — masszát a keverőteknőben újból összegyúrták, majd 48 óráig érlelték. Az érlelés fakádakban történt, ahol időnként átkeverték. Ezzel szemben ma már a dermesztett húsok közvetlenül szikkasztó hűtőben keverőcsészébe kerülnek. Itt adják hozzá a hagymát és a fűszert, valamint a száraz Az előkészített kolbász könnyen mozgatható kocsikon jut a füstölőbe marhahúspépet. Az így nyert anyagot gépi erővel — újabb keverés után — hidraulikus emelővel a darálóba ömlesztik, mert darálás után azonnal töltésre kerül a kolbászanyag. A tömörítést, a levegőtlenítést, valamint a még szükséges utókeverést a gép önműködően végzi és nagy töltőkapacitásával 8000— 9000 kg/8 óra teljesítménnyel jó minőségben készül a kolbász. A nagy töltési teljesítmény eléréséhez bélfelhúzó patronokra van szükség és ezek segítségével egy mozdulattal továbbítja a vékonybelet a töltőgép kinyomócsövére. A töltőgéphez töltőasztal is tartozik, ahol a gyulai kolbászt párosítják, majd botra szedik és előkészítik a füstölőbe szállításra. A füstölés bükkfa-hasábok égetésével 3 nap alatt történik, mert 1959 óta hűtőberendezés biztosítja az optimális 20 °C hőmérsékletet. Innen az érlelő-raktárba kerül a már kész gyulai kolbász. 1967. évben készült el a 100 tonna befogadóképességű érlelő klimatizálása. A három teremből álló érlelő klimatizáló berendezései megszüntették a penészedést és a zsírcsepegést, sőt megrövidült az átfutási idő is. Az érett kolbászt csomagolás előtt étolajjal kenik be, ettől van olyan kellemes 400'