Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Márai György: A magyar húsipar jelentős bázisa: A gyulai kolbászárugyár és vágóhíd

ipari termékek és tőkehúsnak a belkereskedelem és egyéb közellátási, illetve ipari célú értékesítése; -— központi üzemben húskészítmények, húrkafélék, száraz kolbászfélék (gyulai kolbász, csípős csabai kolbász) előállítása, értékesítése belkereskedelmi és export célra; — zsiradékok olvasztásta, étkezési és ipari zsiradék gyártása, tárolása és értékesítése; — hűtőház húsipari központi készlet kezelése és tárolása; - mezőgazdasági üzemrészben moslékos hizlalás a sertéstenyésztési és földművelési üzemágban. Az üzem udvari képe A vállalati átszervezés legutóbbi állomásai közt figyelmet érdemel: — az 1969. évben bekövetkezett vállalati egyesítés és ennek során megalakult a ma is működő Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, amelynél az állatforgalmi ágazat Békéscsabán székel, míg húsipari ágazat és vágóhíd Gyulán működik; — 1971. január 1-ével e vállalathoz csatolták a volt Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai hizlaldáját 3 teleppel. Alapanyagellátás biztosítása az egyesítés előtt három forrásból történt: a Békésmegyei Állatforgalmi Vállalat 70%-ban, — az Országos Sertéshizlaló Vállalat 12—13%-ban és a saját hizlalás 7—8%-ban biztosított alapanyagot. A vágásokon kívül, melyet most már a saját vágóhídján végez a vállalat, egyéb húsalapanyagokat más vállalatok készletéből és a külkereskedelmi vállalaton keresztül import útján szerzett be. Amikor a friss hús bővebben mutatkozik, akkor az ipari célra szüséges mennyiségen felüli részt fagyasztott állapotban 394'