Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - Márai György: A magyar húsipar jelentős bázisa: A gyulai kolbászárugyár és vágóhíd
tárolják; amikor pedig a friss hús nem biztosítja a termelés igényét, akkor ezt a hűtőházban tárolt fagyasztott húskészletből pótolják. Ezt a húsgazdálkodást a Húsipari Tröszt irányítja és hetenként határozza meg, hogy a húsipari vállalatok mennyit kaphatnak az említett húskészletekből és azt mire használhatják fel. A hentesáruk töltéséhez szükséges belet —• amit korábban kellően kitisztítottak és osztályoztak — ,valamint a műbelet a Húsipari Készletező Vállalat és az importot szervező vállalatok; — míg a fűszer sokféle változatát a FÜSZÉRT vállalat, viszont a hagymát az ÁFÉSZ szállítja. Az évi 400 tonna sószükségletet szintén import útján biztosítja a vállalat. A füstöléshez szükséges jó minőségű tölgy és bükkfa 450—500 tonna mennyiségben az erdészettől származik. 5 A II. ötéves tervtől kezdődően javul a sertésellátás és minősége, emelkedő az átlagsúly, a főtermék kihozatala javul. A száraz-árut termelő szalámi és kolbászgyárak, ilyen a gyulai is, jelentős mennyiségű ún. tf, azaz termelésbe fogott sertést használnak fel, mert ezeknek a többször fialt kocáknak és idősebb apaállatoknak a sötét színű húsa alkalmas legelőnyösebben feldolgozásra. A húsipar szempontjából a húsáru kitermelés kedvező aránya a fontos, vagyis nagyobb legyen a sertésből kitermelt hús aránya, mint a fehérárué, zsíré, szalonnáé. Ezért a sertéshizlaló állami és szövetkezeti gazdaságok egyre sikeresebben teljesítik a hús-program reájuk vonatkozó azon részét, hogy aránylag rövid tenyészidő alatt gyorsan és egyenletesen húsosodó, de nem zsírosodó sertésfajtákat tenyésztenek, amelyeknél kedvezőbb a húskitermelési arány. Ennek megvalósítása érdekében kerülnek mind nagyobb számban hizlalásra dán és svéd lapály-fajták mellett ugyanilyen előnyösen hústermelő magyar hibrid-sertések, amilyenek az ún. KAHYB és a Fekete-féle piatrén sertések. III. Termelési paraméterek a sikeres III. ötéves tervteljesítés tükrében A gyulai húsüzem a II. ötéves terv során az ismertetett módon korszerűsítette a technológiai módszereket arra a nagyüzemi szintre, amit az eddig elért termelési nívója és a magyar húsiparon belül kivívott helye megkövetelt. Sikerrel alakította ki termelési profilját és a stabil kereskedelmi, illetve exportbázisokra támaszkodva folytathatta termelésének fejlesztését és a termékek minőségének javítását. Sikerült e tervek sikeres megvalósítására lelkesíteni a jól képzett törzsgárdát és a párt- és szakszervezeti alapszervek segítségével egyre fejlődő s szélesedő brigádmozgalmat megszervezni, sőt évről évre több a szocialista brigádok száma. Az évi tervtúlteljesítések e szocialista brigádok hősi erőfeszítéseinek köszönhető. 1970-ben már 18 brigád működött és versengett 315 taggal, akik a munkások 46,1%-át alkotják. Ezek közül 14 brigád nyerte el a szocialista brigád büszke címét. E szocialista brigádokban 300 munkás vesz részt a versenymozgalomban, akik az összlétszám 36,9%-át képviselik. Ä II. ötéves tervben beindított szakmunkásképzés eredményei a III. ötéves terv éveiben fokozatosan jelentkeztek és a korszerűen képzett szakmunkásgárda nemcsak a szükséges szakemberutánpótlást jelentette a központi üzem részére, de a mai technológia ismeretében felváltották a kézi technikához szokott régi szakmunkásokat, akik menet közben elsajátították az új gépek kezelését is. 6 395'
