Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Márai György: A magyar húsipar jelentős bázisa: A gyulai kolbászárugyár és vágóhíd

alapján A Balogh-család kezdte meg a gyulai kolbász exportját KözépEurópába. A virsli és szafaládé gyártását városunkban Ronga Ferenc fejlesztette ki. A gyulai kolbász igazi nemzetközi hírnevét és elismerését az 1910. évi párizsi világkiállításon szerzett aranyéremmel a fentemlített ifjabb Balogh József, majd 1937. évben a brüsszeli világkiállításon Stéberl András szerezte meg. Stéberl András ugyanis előbb a mai Vasipari Szövetkezet helyén majd az 1939. évtől a mai húsüzem helyén nagyüzemi méretekben űzte a húsipart.

3 II. Megalakul a Békés megyei Húsipari Vállalat. A Stéberl András Rt. 1947. évtől Magyar Élelmiszeriparosok Szövetsége cég mellett, de továbbra is Stéberl-érdekeltségként üzemelt. Árui az ismert és mutatós cimkék alatt fokozódó kelendőségnek örvendettek. Gyulai szalámit, téli szalámit, szalámikolbászt, valamint kolbászféléket — így gyulai kolbászt is termeltek. Az 1948. március 26-án bekövetkezett államosítás tulajdoni változást hozott: társadalmi tulajdonba került ez a jelentős üzem, de ez még nem jelentett lényeges változást a termelés módjában, ami továbbra is minimális gépesítés mellett kézierővel történt.'* 1963. július 1-ével megtörtént az eddigi minisztériumi iparhoz tartozó Gyulai Húsipari Vállalat és a Békés megyei Tanács Békéscsabai Húsipari Vállalatának összevonása: Békés megyei Húsipari Vállalat néven. Ez az átszervezés — ami az új vállalatnak a minisztériumi iparhoz való tartozását nem érintette, — lehetőséget biztosított a termelés koncentrálására, a nemtermelő állomány csökkentésére és ezzel a vágások a gyulai vágóhídra kerültek. Az új vállalat a minisztériumi iparon belül a B, 1. kategóriába sorolt közepes nagyságú vállalatként az 1965. évi kiértékelés során az országban működő 19 hasonló vállalat között a 7. helyet foglalta el, de export terén — a szalámi gyárak mögött —már a Ili-helyen tartották nyilván. Az új vállalat keretében fokozatosan megszüntették a termelés eddigi idényjellegét. A nyári meleg és az esős időben ugyanannyi a gyártás, mint az optimális hűvös, télies időben. A kolbász penészedésének kiküszöbölése és a megkívánt exportminőség fenntartása érdekében már ekkor a következő technológiai újításokat vezették be: — a füstölés és érlelés hűtéssel egybekötött megvalósítása, — a raktártető permetező, párologtató hűtése, — sertéshúsok szilánkmentes bontása, — kolbászfélék penészedésének penészgátlóval való megakadályozása, — a minőségi bérezés bevezetése a dolgozók érdekeltségének, biztosítása érdekében. Az idényszerűség teljes kiküszöbölését a raktár levegőjének kondicionálásával lehetett biztosítani, ami tökéletesen az utóbbi években valósult meg A minőség ellenőrzését bakteorológiai vizsgálatok is biztosítják, ami 1965. év óta folyik, éspedig az üzemen belül. A II. ötéves terv teljesítése során kialakult a Békés megyei Húsipari Vállalat profilja a Húsipari Tröszt keretén belül: — vágóhídon a vágóállatok (sertés, marha, borjú, ló, birka) levágása, vágó393'