Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Búzás István. Mikrokristályok és makromolekulák a talajban. (A talajszerkezet néhány alapvető kérdésének tanulmányozása Békés megye talajain.)

Kationos jellegét az adja, hogy a víz hidrolízisének megfelelően hidrogéniont vehet fel, bár a reakcióegyensúly nagymértékben az alsó nyíl irányában van eltolva: Az elmondottak miatt a FLOCONIT funkciós csoportja csak részleges pozitív töltéssel — <5(+) — rendelkezik. Ennek ellenére a FLOCONIT jól flokkulál, mert a negatív töltésű szilárd anyag és a savamid funkciós csoport között nem lép fel taszító erő. A flokkulációkor létrejövő kötés a DMAEM által képzett kötésnél kevésbé ionos jellegű, átmenetet képez a víz által nem bontható kovalens kötés felé: Ezért a FLOCONIT-tal kicsapott gélszerű anyag rediszperzióval szemben ellenálló. Géljellege miatt nő az így kezelt talaj zsugorodó- és duzzadóképessége, de nem nő a benne levő duzzasztható agyagkristályok interplanáris távolsága. A FLOCONIT nem csapja ki a polianionokat. Továbbiakban, ha polikationokról beszélünk, az ilyen kationos jellegű, de főképpen nem ionos anyagokat értjük alatta. Poliakrilsavból és poliakrilsavamidból bármilyen arányú elegy készíthető, sőt az is megoldható, hogy egy makromolekulán belül legyen az akrilsav és az akrilsavamid. Előáll! iató olyan FLOCONIT, amelynek pl. átlagosan minden tizedik, ötödik, vagy második funkciós csoportja karboxil csoport. Ezek figyelembevételével már mondhatjuk, hogy az ideális szemcseösszetételű talaj is csak akkor morzsalékos, ha a szemcseösszetételének megfelelő benne a szervesanyag összetétele is. A talajszerkezet kérdésének bonyolultságára jellemző, hogy az itt vizsgált és végletekig leegyszerűsített esetben is egy ilyen kettős egyensúllyal kell számolni. A 2. ábrán látható elvi rajzon szemléletesen ábrázoltuk az egyensúlyi viszonyokat. A négyzet területének bármely pontjához egy meghatározott agyag: homok és polikatíon: polianion arány tartozik. Megközelítően azonos mennyiségű szervesanyagot tartalmazó talajokat vizsgálva, várhatóan közülük azok a jó morzsalékos szerkezetűek, amelyek arányai által meghatározott pont az átló mentén bevonalkázott területre esik. com C0N$0H

h 25* 387