Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Búzás István. Mikrokristályok és makromolekulák a talajban. (A talajszerkezet néhány alapvető kérdésének tanulmányozása Békés megye talajain.)

Egyes talajtípusoknál a talaj adottságok nem a megfelelő humuszanyagok kialakítását segítik elő. Ezeknél a talajszerkezet fokozatos romlásával lehet számolni. QgyogfrQkcíó és homokfrakció arónta Orosházi szolonyeces talaj szuszpenziójának kicsapása sóoldat és poliakrilsav segítségével. A Békés megye északi részén gyakori réti talajok közös jellemzője, hogy bennük uralkodóak a levegőtlen (anaerob) viszonyok. Agyagtartalmuk általában jelentős. A vas a reduktív körülmények miatt kétértékű formában van. Ezek a viszonyok a nitrogéntartalmú szervesanyagok bomlásakor az aminovegyületek képződését segítik elő, amelyek az ilyen talajok hátrányos tulajdonságait csak fokozzák. Mint a DMAEM-nél láttuk, ezek a vegyületek az anaerob viszonyokat elősegítik. Erősen flokkulálnak, de a keletkezett tixotrop gél könnyen elfolyósodik. A talaj kiszáradáskor rendkívüli mértékben zsugorodik, igen tömör és szilárd lesz. A körülmények nehezítik, hogy az ilyen talajok javulását elősegítő poliuronsavak keletkezzenek, mert ezek aerob viszonyok között, oxidációval képződnek. Elszaporodnak az anaerob viszonyokat kedvelő mikroorganizmusok és dekarboxileződés útján; fí-C00H —>R~H C0

2 csökkentik a karboxilcsoportok számát. A karboxil csoporttal nem rendelkező poliuronid csaknem hatástalan. Aminosavakból is ilyen módon az adott körülmények közöttt éppen nem kívánatos hatású aminők keletkeznek: 388'