Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - SZEMLE

adása mellett először találkozunk magyar vonatkozású kötetekkel. Kiemelkedik a sorból Egyed Akos válogatása az 1849 és 1914 közti erdélyi faluirodalomból (A megindult falu). Régi adósság törlesztését jelenti a Iosif Vulcan, a Kisfaludy Társaságban c. kötet közreadása: a román népköltészet első jelentős magyar nyelvű tolmácsolását ihozza újra közel az olvasóhoz. A Nagyenyedi Demokratus (Hermányi Dienes József reimeke) és Bethlen Miklós önéletírása sajnos — terjedelmi okok miatt — meglehetősen megcsonkítva került kiadásra, • s ez a szép kezdeményezés értékét jelentősen csökkenti. A Kriterion Kiadó biztató kísérletet tett a romániai magyar nyelvű tudományos irodalom kiadására is. Az eddigi termést; elsősorban három név: Szabó T. Attila, B. Nagy Margit és Jakó Zsigmond neve fémjelzi. Szabó T. Attilának, a magyar nyelvészet élő klasszikusának 1970-ben tanulmánygyűjteménye első kötete látott napvilágot. B. Nagy Margit ..Reneszánsz és barokk Erdélyben" c. tanulmánykötete nemcsak az erdélyi művészet- és művelődéstörténet nagy nyeresége (jellegét tekintve az utóbbi negyedszázad romániai kutatásainak egyedülálló), hanem sok tekintetben a korszak kedvezőbb feltételek között folyó magyarországi kutatásait is felülmúlja adatgazdagságban, komplexitásban. Jakó Zsigmond — a romániai magyar történetírás legjelentősebb képviselője — nevét hiába keressük 1970-ben könyvek címlapján. Miért említjük meg. sőt emeljük ki mégis őt, noha „csak" egy bevezetőt írt Rettegi György önéletrajzi feljegyzései (Emlékezetre méltó dolgok) elé? Azért, mert az alig 50 oldalon Jakó a XVIII. századi Erdély társadalmi és gazdasági változásáról olyan mesteri miniatűr képet alkotott, melyhez képest az addigi — jóval terjedelmesebb — feldolgozások is eltörpülnek. Magyarázó jegyzetei pedig a XVIII. századi erdélyi családtörténet valóságos enciklopédiáját jelentik: aoró adatok tömege, melynek éppen látszólagos kisszerűségük adja a jelentőséget, ismeretük nélkül a XVIII. századi Erdély történetével való foglalkozás merő csetlés-botlás lenne. A három említett mű mellett Bányai László és Kántor Lajos irodalomtörténeti tanulmánykötete, Gazda József Gyárfás Jenő kismonográfia (a Tetemrehívás szinte teljesen elfeledett festőjének életművét helyezi új megvilágításba), Szabó Zoltán Magyar stílustörténete-e, vagy az önéletírások közül Kovásznai Sándoré (XVIII. századi), Szigeti József: A mű és kora c. tanulmánykötete is hosszabb elemzést érdemelne, de valamennyi elemzésére itt nem juthatott tér, A Kriterion Kiadó gondot fordít a román irodalom klasszikusai és élő alkotói műveinek fordításiban való közreadására is. 1970-ben hat ilyen kötetet jelentettek meg, közülük Liviu Rebranutói „Az akasztottak erdejé"-t és „Zaharia Stancu „Sirató"-ját emelhetjük ki. Sajnos a többi, Romániában élő nemzetiség irodalmának magyar nyelvű tolmácsolására még csak a kezdeti lépések történtek meg. Ennek eredménye egyetlen interpretáció, németből: Arnold Hauser: „Adolf Sommer megidézése". A Horizont-sorozat a világirodalom remekeit juttatja el a romániai magyar olvasó asztalára. — anyanyelvén. E kötetek jól ismertek a magyarországi olvasók között is (Békés megyét sem kivéve). hiszen nagy számban jutnak el hozzánk. Ezért csak néhány nevet sorolunk fel a szerzők sorából: pl. Dymphna Cusaok, T. Dreiser, Remarque, Thackeray stb. Végül röviden még a többi kiadó könvveiről összefoglalóan: A7. Albatros Kiadó jelentette meg részben a ..Tanulók Könyvtára" sorozatot (1970-ben: Berzsenyi Dániel: Költemények: Cseres Tibor: Hideg napok; Józsei Attila: Legszebb versei stb.). A Ion Creangä Kiadó mesekönyv kötetei (nagy részük románból magyarra fordított mű) és a többi kiadó alig egykét magyar nyelvű kötet kiadása mellett tematikailag is a legátfogóbb és legn^gvobb munkát a Kriterion Kiadón kívül a Kolozsvári Dacia Könyvkiadó vészi. 1970-ben főleg a mai romániai magvar írók és költők munkái láttak naovilágot gondozásában. Így pl. Lászlóffv Aladár Szövetségek, Veress—Láng: Roríték nélkül (levelek az íriói helytállásról, esztétikáról, időszerű kérdésekről). Somlyai László Fráter György (dráma) stb. A .,Tanulók Könyvtára" sorozatban egy-egy Tamási Áron, Babits Mihály. Mikszáth Kálmán, Jack London kötet 357