Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - SZEMLE

Elnagyoltságában is érdekes kísérlet finom lélektani rajzaival. Sütő András és Bálint Tibor kötete mellett a legnagyobb feltűnést Tamási Áron öccse. Gáspár, a farikaslaki egyszerű székely parasztember életírásának (Vadon nőtt gyöngyvirág c.), megjelenése keltette. Ő, aki addig levélnél hosszabb művet nem írt, tollat fogott a kezébe, hogy egy füzetbe gondosan leírja családja, s benne a maga élettörténetét. hogy ha már fiúgyermeke nem lott — mint írja — s a család kihalásra ítéltetett, nevét legalább így fenntartsa. Bár tudatos és „eéhbali" szépírók mércéjével — érthetően — nem is mérhető alkotása, de önálló, sajátos zamatú mű. Nem csupán egyszerű adalék bátyja életéhez, nem csak hold, mely akkor ragyog, ha napja világítja. 1970 a nagy sikerek éve, — s még nem ért véget a számbavételük: Közéjük tartozik a Páskándi Géza párbeszédeit és színdarabjait „A eb olykor emeli a lábát" címmel közreadó kötet. Páskándi ma az abszurd (vagy ahogy ő nevezi: abszurdoid) irányzat legrangosabb képviselője a magyar irodalomban. A szépprózai termésből még Kurkó Gyárfás „Nehéz kenyér"-e (második kiadás, 1949 óta) és Daday Loránd novelláskötete (A lápon át) emelhető ki. Kurkó műve az erdélyi falu regénye, monumentális tabló a századeleji Csíkszentdomokosról. Daday kissé elfeledett életműve újraértékelése Dávid Gyula kitűnő előszavának érdeme. Utóbbiakkal együtt még több más alkotást is említhetnénk, amelyekről — terjedelmi okok miatt — nem írhatunk részletesebben (pl. Kacsó Sándor: Válogatott írásök; Szegő Júlia: Embernek maradni. Bartók Béla életrajza; Tabéry Géza: Két kor küszöbén; Szemlér Ferenc: Évgyűrűik, ill. Négyarcú világ; Cseke Gábor: Tornác stb.). A próza csillogásához képest az 1970-es év költői termése szürkébbnek látszik. De néhány kiemelkedő teljesítményről itt is számot adhatunk. Gondolunk elsősorban Kányádi Sándor: Fától fáig. Versek (1955—1970) c. kötetére. A „Romániai Magyar Írók" sorozatban a Helikon nemzedékből Berde Mária verseinek és műfordításainak közreadásával nemcsak az irodalomtörténetnek tett szolgálatot a Kriterion Kiadó, hanem egyben olyan költészet újrafelfedezését jelentette a kötet, mely változatlanul frissnek, modernek, mainak hat. Különös új színt jelent a mai fiatal nemzedék egyik tagjának. Magyart Lajosnak poémája Csorna Sándor naplója címmel. Tulajdonképpen Körösi Csorna Sándor szájába adott végrendelet, mely nemes veretű tömör képeivel, egész mondanivalójával a mának szól. a magyarság, a megmaradás, a helytállás iszimbáluma. Külön kell foglalkoznunk az első kötetesek sorozatával, a „Forrás"sal, melynek 1970. évi öt kötete is kellemes meglepetést jelent, bizonyítva, hogy a romániai magyar irodalom nem elöregedő ága a literatúra Hungarica terebélyes fájának, hanem fiatal hajtások lombosodnak évről évre rajta. Az öt kötet közül Czegő Zoltán és Páll Lajos versei és Tömöry Péter novellái látszanak a legérettebbeknek (Pogány litugia Fényimádók, valamint Fogasra akasztott érzés címmel), de Kozma Mária novellái és Bartis Ferenc versei is szép tehetséget sejtetnek. A magyar nyelvű tudományos és tudománynépszerűsítő művek kiadása is elsősorban a Kriterionra hárul. 1970 a népköltészet éve volt: A „Balladák könyvé"-nak jelentősége és sikere azonban még a szép sorozatból is messze kimagaslik. Kallós Zoltán 267 élő (!) romániai magyar népballada és balladás népdal szövegét gyűjtötte össze és adta közre. Szabó T. Attila előszavával. A 'kötet kiállítása is reprezentatív, a vászonborító éke négy magyarkapusi asszony kezemunkája: kalotaszegi írásos minta. Ugyancsak Szabó T. Attila gondozásában és kitűnő bevezetőjével látott napvilágot a magyar virágénekek gyűjteménye Haja, haja virágom címmel) (177 ének), Gy. Szabó Béla fametszeteivel illusztrálva. Megjelent három népmesekötet is. Kettő új gyűjtés, a harmadik pedig az immár klasszikussá vált anyagból egy szép, válogatás új kiadása a gyermekek számára (Farkas barkas, Magyar népmesék. összeállította Faragó József. Gy. Szabó Béla és Ferenczi Júlia rajzaival). Az új gyűjtések az erdélyi Ózd, és Magyardécse népmesekincséből adnak ízelítőt (Horváth István költő, ill. Balla Tamás 18 éves líceumi tanuló gyűjtései). A rendkívül népszerű „Téka"-sorozat 1970. évi köteteiben az egyetemes művelődéstörténeti, irodalmi anyag közre356