Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: Az 1905-6. évi "nemzeti ellenállás" Békés megyei történetéhez

Á szociáldemokrata párt vezetői — élükön Garami Ernővel — a Kristóffy-féle választójogi ígéret hatása alá került, két rossz közül a kormány mellé állt. Nem ismerte fel a bécsi udvar szándékát megvalósító kormány célját, hogy ti. e politikai manőverrel a koalíciós pártokat sarokba szorítsa, és követeléseinek mérséklésére, illetve feladására késztesse. A koalíciós pártok népellenes politikája, valamint a szociáldemokrata vezetők egyezkedési készsége a „darabont kormánynyal" kapóra jött Bécsnek, növelte az udvar manőverezési lehetőségét. A szociáldemokrata párt vezetősége elégséges tömegbázist tudhatott maga mögött ahhoz, hogy olcsón ne kötelezze el magát, hanem önálló politikát, kétfrontos küzdelmet folytasson. A Kristóffy-akció — eredeti céljától eltérően — két irányban hatott: 1., fordulópontja lett az 1905—6. évi eseményeknek, mert fejleményei (a szeptember 15-e körüli események) meggyőzték a királyt és az ellenzéket: alapvető érdekük a kiegyezés útjára lépni; 2., ádáz torzsalkodás magvát hintette el a munkás és paraszti tömegek pártjai között. 1905. augusztus elején még szenzációként üdvözölte a Magyarországi Független Szocialista Párt Békéscsabán megjelent lapja

1, a szociáldemokrata párt és a kormány közeledését, egyben támadást intézett az ellenzéki koalíció ellen: „Csoda történt múlt hó 27-én, csütörtökön. Testvérpártunk, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egy vezérembere járt egy küldöttség élén a belügyminiszternél. Pécs és vidékének bányász-munkás testvéreink bérharcban állnak. A hatóságok, csendőrség és rendőrség hallatlan üldözései és kegyetlenkedései ellen kért ez a küldöttség orvoslást. A miniszter válaszában olyasmit mondott, ami Magyarországon csodaszámba megy, amit magyar államférfi ily nyíltan és bátran kimondani eddigelé nem mert. Azt mondta ugyanis, hogy ő maga híve az általános titkos, egyenlő és községenként való szavazati jognak, sőt éppen azon munkálkodik, hogy ezt a jogot törvénybe iktassa." „Az álszenteskedéssel, népámítással telített hazafias szólamokat dörgő kossuthisták, apponyisták, szóval az összes egyesült ellenzéki képviselők sohasem állottak az igazi népjogok éltető talaján." A hónap második felében még nyilvánvalóbb lett Kristóffy belügyminiszter koncepciója, és akkor így írt a békéscsabai Szocializmus

2: „Nem nézzük, hogy ki adja. Törvényes, vagy törvénytelen-e a koalíciós urak felfogása szerint, aki kezdeményezi. Nekünk erre a két éltető elemre (kenyér és jog) égető szükségünk van. Jól értsék meg nagyhangú urak, égető, nélkülözhetetlen szükség kínzó hatalma kényszerít minket annak háladatos elfogadására még törvénytelen kormánytól is. Ebben az elhatározásban, ebben a munkájában a becsületesen, az őszinte szándékkal munkálkodót akkor is támogatjuk egész tömegerőnkkel szívvel-lélekkel, ha nem Apponyinak hívják is, hanem Kristóffynak." Augusztus végén és szeptember elején népgyűlések zajlottak a választójogi küzdelem jegyében. A szociáldemokrata párt szarvasi népgyűlésének résztvevői a Függetlenségi Párt mandátumát élvező Haviár Dániel képviselőt igyekeztek rábírni, hogy tegyen nyilatkozatot a titkos választójog mellett, de Haviár adós maradt a válasszal.

3 Ez idő tájt a megyében felfokozott politikai mozgás eredményeképpen olyan hírek terjedtek el a fővárosban, hogy Áchim L. András Békéscsabáról 1500 tüntetőt készül felvinni Budapestre.

4 Áchim két népgyűlésen szónokolt ezekben a hetekben, a szociáldemokraták békéscsabai népgyűlésén és a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt kondorosi népgyűlésén, felszólítván a koalíciót, tegyen lépéseket a titkos választójog törvénybe iktatása érdekében.

5 Tulajdonképpen a kormány és a koalíció közt folyt politikai huzakodás kísérő jelenségei ezek a népgyűlések. A koalíció 1905. szeptember 15-ére hívta egybe a parlamentet a kormány újabb megbélyegzése céljából, közben a kormány lázas igyekezettel kérte a királyt, tegye magáévá a választójog kormányprogramként történő bejelentését, másrészt a parlament összehívása időpontjára országos demonstrációt sugallt épp a koalíció ellen. Pl. a békéscsabai agrárproletárok nem vállaltak munkát a szeptember 15-e előtti napokban. 'Péntekig majd csak kihúzzuk koplalással is, azután meg úgyis mi leszünk az urak' — vélekedtek.

6 Mint ismeretes, szeptember 15-én reggel fél 9 órakor először az újjászervezett szociáldemokrata párt két vezetője, Mezőfi és Áchim adták át 100 tagú küldöttség élén Justh Zsigmondnak, a parlament elnökének az általános választójog kö327