Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: Az 1905-6. évi "nemzeti ellenállás" Békés megyei történetéhez

vetelésöt tartalmazó 500 ezer aláírással támogatott kérvényt. Majd fél óra múlva a szociáldemokraták 50 tagú küldöttsége nyújtott át Justhnak petíciót. E napon a független szocialisták Doboz községben felvonulást rendeztek. 300 íöldmívelő egyleti tag a Földmívelő Munkásegylet udvaráról indult el zeneszó mellett egyleti lobogók alatt. A táblákon az „Éljen az általános titkos választói jog" felirat állt. Énekelve járták végig a község utcáit nyomukban hat szál csendőrrel.

7 A király — az osztrák miniszterelnök közbelépésére — elvetette a Fejérvárykormány választójogi gondolatát, és így megbukott a kormány. A békéscsabai Szocializmus 1905. szeptember 17-i száma jól tükrözi az agrárszocialisták hangulatát az ellenzéki koalíció győzelme kapcsán: „Most már örvendenek, újjonganak az ezerholdas honfiak és a fekete csuhások. Egy csöppet sem bánják, hogy Gautsch osztrák miniszterelnök és a bécsi klerikálisok illetéktelenül beavatkoztak Magyarország belügyeibe." Ám, a két tűz közé került ellenzéki koalíció kétes sikert könyvelhetett el, mert, amikor 1905. szeptember 23-án a kormányalakítási megbízás reményében mentek vezetői a király elé, az kézfogás nélkül kurtán-furcsán intézte el őket. A történet „ötperces audencia" néven vonult be a történelembe. A király elnapolta a parlament ülését is. A sértett koalíció első akciója a Budapesten október 3-án rendezett százezres tüntetés volt. A polgári történész szerint

8 „A hatás, melyet a bécsi szeptemberi fogadtatás az országban felidézett egészen más, mint amit tőle a kormány remélt. Sem forradalom nem ütött ki, sem pedig az ellenállási erőt nem törte meg, hanem ellenkezőleg csaknem az egész nemzet, mint egy ember a törvénykönyvvel kezében a passzív ellenállásra készült." A Békéscsabán megjelent Békésmegyei Közlöny október 3-i számának „Demonstráció" című írása előre megvonta a passzív rezisztencia eredményét, egyben utalt a társadalom erősen megosztott jellegére is: „Nem fáklyásmenet fogja megteremteni a békét. Annyira még nincs kiélezve az ellentét, hogy azt elsimítani, kiegyenlíteni ne lehetne. Királynak és nemzetnek hallania kell, hogy a mai zűrzavaros, teljesen felfordult állapot sokáig való húzódása egyenlő lenne az ország teljes anyagi pusztulásával." A passzív rezisztencia vezetésére először Pest megye hozott létre 65 tagú Alkotmányvédő Bizottságot, s ez szolgált mintául a Békés megyei fejleményekhez. A Békés megyei Alkotmányvédő Bizottság is 65 tagból jött létre, lényegében semmi új nem történt, pusztán annyi, hogy a törvényhatósági bizottság tagjaihoz néhány megyei tisztviselő és jogász csatlakozott. Ott találjuk ebben az alkalmi csoportosulásban a megye legnagyobb birtokosai mellett az országgyűlési képviselőket, köztük Áchim L. Andrást is. Az Alkotmány védő Bizottság október 11-én jelöltetett ki a megyei törvényhatósági bizottság ülésén Haviár Dániel szarvasi ügyvéd, függetlenségi párti képviselő előterjesztésére. Az országgyűlés elnapolása és az „ötperces audencia" felborzolta Achim L. András idegeit is. Október 15-én népgyűlést tartott Áchim Békéscsabán. Lejött erre Vázsonyi Vilmos is Budapestről, a polgári demokraták vezetője. A Békésmegyei Híradó október 17-i és a Békésmegyei Közlöny október 19-i számából értesülünk arról a heves szóváltásról, amely ekkor zajlott Achim és a szociáldemokraták között. „Megmondom nektek szemtől szembe, hogy a császár zsoldosai és hitvány árulók vagytok" — kiáltotta a szociáldemokraták felé Áchim. Amazok heves közbekiáltásokkal védelmezték pártjuk vezetőségét. Dulakodás támadt. Majd Vázsonyi Vilmos leplezte le Kristóffy választójogi tervét, mert hiszen az cenzusos jellegű választási rendszert hozott volna. Az Alkotmányvédő Bizottság első hivatalos ülésén, 1905. október 28-án egy szűkebb intézőbizottságot hozott létre Haviár Dániel képviselő, ügyvéd, elnöklete alatt, amelynek tagjai lettek: Fábry Károly, K. Schriffert József, Áchim L. András, Veres József képviselők, Beliczey Géza, Szabó János birtokosok, illetve dr. Seiler Vilmos, dr. Margócsv Miklós, dr. Berényi Ármin, dr. Pándv István ügyvédek.

9 A Zsilinszky Endréhez és híveihez közel álló Békésmegyei Közlöny október 29-i száma (egy nappal az Alkotmányvédő Bizottság első ülése után) áttekintette a 328