Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Czeglédi Imre: Erőszakos újoncozás, honvédüldözés Füzesgyarmaton 1851-ben

csen hatalmában megszabadítani", de tekintettel Sári András öreg korára, s hogy özv. Kövér Mihálynénak meg egyetlen gyermekéről van szó, Gyulán meg fogják szabadítani „szép módjával és igazságosan ... s nem lesz kénytelen bujkálni, mert ha elő nem áll mint szökött honvéd mindig nyomorúságban marad... mindig csak nehezebbíti sorsát." Kövérné fiát december 27-én valóban felmentették, de Sári András nem tudott beszélni a fiával, mert az „mindig a többi honvédekkel bujdosulóban volt."20 Az első ellenállás még 1850. december 21-én törtérit. A bucsai pusztán Gyáni Sándor, N Patai Sándor és Gacsári Péter nem engedelmeskedett az őket felkereső perzekutoroknak, sőt pisztollyal is rendelkezvén, fenyegették és szidalmazták azo­kat. „Gacsári volt a leggonoszabb" — jegyzi meg róla a kirendelt politikai biztos. 21 December 25-én mindössze 8 ifjú jelent meg a városházán (valószínűleg mind volt honvéd) botokkal, fokossal s némelyik pisztollyal felszerelve, azzal a céllal, hogy megkérdezzék a bírót, „miért hajháztat mindég bennünket, midőn több fiatal em­ber is van a városban." 2 2 A városháza udvarán a bírót (Csató Sándor) követelték, mert azt gondolták, hogy a bíró akarja mindenáron a volt honvédeket besoroz­tatni: „...itt vagyunk, aki istene van, mit akartok, minek háborítjátok a szülőin­ket mind untalan és csak a bíró és az Elöljárók akarnak bennünket katonának állítani s ezek okai mindennek." A bíró azt felelte, hogy a császárnak katonákra van szüksége, az parancsol a megyének, a megye a főszolgabírónak, az meg neki; s parancsot adott az ott lévő csendőröknek és lakosoknak, fogják el az ellenálló­kat. Hamarosan észrevette azonban a „nagyobb erőt", s elállott az elfogatástól. Ezután a honvédek eltávoztak. A vallomások szerint P. Csák János házánál „ti­vornyáztak." Csató bíró jelentette az eseményt Jugovitsnak, s az másnap, 26-án este Füzes­gyarmatra érkezett azzal a szándékkal, hogy a honvédek szüleit magához rendeli, és „szép módjával" fiaik előállítására bírja őket. 27-én reggel a főszolgabíró, Csató bíró és Katona János jegyző összejöttek a városházán, hogy megtanácskozzák a történteket és a teendőket. Jelen volt még Gidai Mihály 67 éves esküdt és más ügyben Borsody József ügyész. Alig helyezkedtek el, mikor valaki (Szőke Mihály, a nyolc honvéd egyike) teli torokból kiáltotta az utcán: „Jertek ki perzekutorok, fogjatok meg, itt vagyok most!" Majd az ablakhoz érve azon kiáltott be: „B ... az istenét annak a szakállas szolgabírónak, most fogasson el!" Amikor Jugovits tu­domást szerzett a kiabáló kilétéről, parancsot adott az elfogására. Mire azonban a harmadik szobából a csendőrök előjöttek, Szőke már elhaladt. A három perze­kutor űzőbe vette Szőkét, de nem merték a vasvillával felfegyverzett s őket fenye­gető ifjút elfogni. Szerencséjükre a szolgabíró is utánuk küldte már az esküdtet, mert a bíró figyelmeztette az esetleges következményekre: „...nem volna éppen tanácsos elfogatni, a' mennyiben jelenleg a' sok János és István napok tartása és disznó St^sek következtében nagy része a városnak részeg." Az esküdt vallomása szerint: ,<...az nap többen is ittasok valának, ne hogy valami nagyobb kihágás történjék, fő szolga bíró úr is vissza hívatta a perzekutorokat." 2' Jugovits abbahagyatta a szülők felrendelését, dolgavégezetlenül tért vissza Szeg­halomba. Az esetet jelentette a megyefőnöknek, az pedig a nagyváradi kerületi főispánnak: „... az ekként feljelentett erőszakoSkodási tény minden esetre aggo­dalomra szolgáltat okot, mert attól lehet tartani, hogy Békés megyében fekvő na­gyobb s népesebb községekben is ily merényletek könnyen elterjedhetnek... ha azok erélyes és példás fellépés által meg nem toroltatnak..." Erősen eltúlozva az eset súlyát, katonai karhatalmat kér az ösztönös szembeszegülés elfojtására, s ezzel elindította a büntető eljárást Füzesgyarmatra. 3 4 Dőry minden eshetőségre kiterjedő utasítást küldött január 5-én Zsitvaynak. egyben értesítette: hamarosan útnak indul a katonaság Füzesgyarmatra. 3 5 Az uta­sítás jól példázza, mennyire féltek mindennemű ellenállástól a hatóságok, s meny­nyire rettegtek a népharag esetleges kirobbanásától: „Minthogy legnagyobb fon­tosságú dolog a' leg felső helyről megrendelt újjoncz állításnál Füzes Gyarmaton tapasztalt ellenszegülést rögtön és erélyesen vissza torolni és elnyomni, annál is inkább mivel ama 8000 lelket számláló községben lévő ellenszegülők fegyveres honvéd csapat által támogattatnak 's mint egy hasonló ellenszegülési kísérletek­nek a' leg szigorúbb rendszabályok által kell elejüket venni, a' helybeli ker. kat. parancsnokság ollyatán intézkedéseket tőn, hogy az itt szállásoló Párma herczeg 21 321

Next

/
Thumbnails
Contents