Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Czeglédi Imre: Erőszakos újoncozás, honvédüldözés Füzesgyarmaton 1851-ben

ki. A sorozást a gyulai járással kezdték, s menete a következő volt: 12-én a gyulai járás, 13-án a csabai, 15-én a békési, 17-én a sárréti, 18-án a szarvasi, 20-án a makói, 22-én a nagylaki s végül 23-án a tótkomlósi járás újoncai.

7 A kiszabott 474 újoncot tehát két hét alatt kívánták besorozni. A sorshúzást maga a bizottság is igyekezett halogatni, s a kiszabott kontingest a volt honvédekből és csavargókból előállítani. Dőry Gábor — a novemberben kinevezett nagyváradi kerületi főispán, addigi székesfehérvári kerületi főbiztos — Zsitvay József megyefőnököt utasítja, hogy a katonaköteleseket is állítsák sorozó bizottság elé, „minthogy meg nem engedtetik, hogy a' kivetett illetőség csupa kóbor egyénekből állíttassák ki."

a Az újoncozás elhúzódott: december 29-ig 283, január 3-ig 356, január 11-ig 417 újoncot soroztak be." Különösen a csanádi területről érkeztek nehezen a katonakötelesek. A megyefőnök a főszolgabírókat tette felelőssé a feltűnő lassúságért. Figyelmeztette őket: megfelelő katonaság (3 század gyalogos és 18 lovas fegyőr) áll rendelkezésére a végrehajtáshoz.

1

0 A főszolgabírók egyre-másra panaszkodnak, hogy tehetetlenek a fiatalok ellenállásával szemben. A békési főszolgabíró december 11-én két testvér fegyveres ellenállásáról számol be, akikhez újabbak is csatlakoztak, s számuk már ötre szaporodott. Fegyveres segítséget kér ellenük.

1

1 A tótkomlósi arra panaszkodik, hogy az előállításra kötelezettek a befagyott rétekre menekülnek, s nagy nehézséggel tud egyet-egyet kézrekeríteni.

1

2 Zsitvay maga is azzal mentegetőzik, hogy a „katonai szolgálatra kötelezettek közül igen kevesen jelennek meg... a sorshúzás által beállítandó újjoncok bujdoklásban, s folytonos szökésben lévén, az eddigi intézkedések ... mellett is a czél 's siker el nem érettetett."

1

3 Ilyen körülmények között az újoncozás két hét helyett másfél hónapig tartott. S az eredmény? Békés megye összesítése szerint mindenünnen az előírt kontingenst állították ki, kivéve Füzesgyarmatot, ahol 8 helyett büntetésből 12 újoncot soroztak be.

1'

1 A csanádi területről a sorozáson meg nem jelent, tehát körözés alatt álló fiatalok kimutatása áll rendelkezésünkre: az 1830-ban születettek közül 17, az 1829-ben születettek közül 30 s végül az 1828-ban születettek közül 16, összesen 62 fő.

1

5 Egyetlen sorozáson, egyetlen megyében 62 bujdosóvá vált fiatal! E számok közelebb visznek az újjáéledt alföldi betyárvilág forrásainak megértéséhez. Végül a békési főszolgabíró egy kimutatása az újoncozás második „eredményére", a volt honvédek sorsára mutat rá: Az 1-től 304. számig sorszámozott nevek mellett a volt honvédek sorsát jegyezték fel. A végén összesítés: 18 volt régi katona; a honvédekből besoroztatott 116, elbocsájtatott 171. Az elbocsájtottak közül elbocsájtó levelet kapott 90, nem kapott 81."'' Az elsőként kimutatott 18 régi katona neve mellett nincs megjegyzés. Nyilván ezeket sorozás nélkül visszavitték. A szabadságharc 287 honvédje közül 116-ot, tehát 40%-át sorozták be büntetésből az osztrák hadseregbe, minimálisan 8 évre. Az újoncozás legszomorúbb eseményei azonban Füzesgyarmaton következtek be. Minden a szokásos módon indult. Jugovits József sárréti főszolgabíró az utasításnak megfelelően összehívta a járás községeiből a bírót, jegyzőt és a törvénybírót december 25-re Szeghalomba, hogy az utasítással kapcsolatos teendőkről tájékoztassa őket. Felolvasták és megmagyarázták az elöljáróságnak a „felsőbb parancsolat"-ot. A jegyzők azonnal le is másolták a magyarra fordított parancsot, s a legközelebbi vasárnapon a templomi kijövetel után a nép előtt felolvasták és megmagyarázták minden községben.

1

7 Figyelmeztették a szülőket: „...szigorú büntetés van az olyanra kiszabva, 'ki az illyen fiatalokat az elszökésre, bujkálásra bírja, vagy azt elősegíti."

1

8 A katonaságra kötelezettek nevét a városházán kifüggesztették. A kitűzött napon azonban csak négy honvédet és három csavargót tudtak a sorozó bizottság elé állítani, s közülük csak egy felelt meg. A többit hazaküldték.

1" A város jelentette a főszolgabírónak, hogy a honvédeket nem tudja előállítani, mire Jugovits úgy rendelkezett, hogy próbálják meg mégegyszer a volt honvédeket szüleik segítségével felszólítani, s ha ez sem sikerül, vigyék a katonaköteleseket december 27-ére Gyulára, az újabb sorozásra. Az elöljáróság december 25-ére rendelte fel a volt honvédeket és a katonaköteleseket a városházára „cédulák által". Valószínűleg ennek eredménye, hogy két szülő még karácsony előtt felkereste Szeghalmon Jugovitsot, mitévők legyenek honvéd fiuk ügyében. A főszolgabíró azt felelte, hogy néki a volt honvédeket „nin320