Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Czeglédi Imre: Erőszakos újoncozás, honvédüldözés Füzesgyarmaton 1851-ben

év őszén meginduló nagyarányú újoncozás újabb rémülettel töltötte el a rettegésben élő országot. 1850-ben ugyanis a Németország egyesítéséért versengő Ausztria és Poroszország között pattanásig feszült az ellentét. Ausztria 200 000 katonát vezényelt a porosz határokra, s az elvezényelt katonaságot sürgősen pótolni kellett.

3 November 1-én elrendelték az újoncozást, 76 000 katona kiállítását, ebből Magyarországra 16 250 újonc jutott. Geringer november 15-én írta alá az újoncozási utasítást, s csatolva a 37 §-ból álló „katonaállítási szabályzat"-ot, küldte meg a végrehajtó szerveknek. A hadügyminisztérium az újoncozást fel akarta használni a volt honvédek végső összefogására is: a található honvédek kivétel nélkül az újoncozási utasítás 3. § szerint ex officie 'besorozás végett elő álfótandók és az újjonc állító község illetőségébe számítandók. A megnem szökött honvédek szinte az eddigi eljárás szerint minden tekintet nélkül arra, ha valyon a' had szolgálatra kitűzött életkort már elérték e vagy nem, 38 éves korig a' besorozás elébe állítandók..." s csak a bizottmány alkalmazhatja a március 12-i enyhítés elbocsájtási lehetőségeit. Újdonság volt a rendeletben, hogy a honvédeket beszámították a község katonaállítási kontingensébe. A községeket így tették érdekeltté a honvédbujtatások felszámolásában, s hogy elsősorban azokat állítsák a sorozó bizottság elé. Hasonló célt szolgált az utasításnak az a része, mely a gyanús egyének összefogására ösztönözte az elöljáróságot: „Minden községben az útlevél nélküli csavargók. és ollyanok. kik a' közönség terhére vannak, s' semmi rendes foglalkozással ellátva nincsenek, hanem mint henyélők koldulással vagy más bitangolással keresik élelmüket, elfogatandók, 's azok azon község számára lesznek betudandók, melyben az ily kóborló egyének találtatnak." Mondanom sem kell, hogy a kóborlók nagyon vegyes csoportjában sok bujdokló egykori honvéd volt található. Ahhoz, hogy az utasítás szellemét, a katonaállítás légkörét érzékelhessük, feltétlenül szükséges még két részletet kiemelnünk az utasításból: Minden előforduló izgatás, mely a besorozás érdekében rossz gondolkodású egyének által a' községben élesztetnék, el nem nézhető szigorral büntetendő, 's a' vétkesek haditörvényszéki vizsgálat alá bocsátandók." „ . . . Kik magokat ujjaik, lábaik megsértésével testileg csonkítják, miáltal katonáskodásra alkalmatlanokká válnak, a k.utasítás 32, 33, 34, 35 és 36 szakaszokban megszabott szigorú büntetés sújja alá lesznek helyezendők." Geringer utasítása a nagyváradi kerületi cs. kir. miniszteri biztos (Cseh Eduard) hivatalán át érkezett Békés és Csanád megye főnökéhez, Zsitvay Józsefhez, Gyulára.

4 A megyefőnök november 24-re magához rendelte a két megye főszolgabíróit, s a 25-i gyűlésükön községekre „bontották le" az újoncállítási kötelezettséget. Csanád megyének 172, Békésnek 302 újoncot kellett kiállítani. A Békés megyére jutó részt a következőképp osztották szét: gyulai járás 49, békési járás 70, csabai járás 72, szarvasi járás 64 és sárréti járás 47 újonc. A minket közvetlenül érdeklő sárréti járás részletezése községenként: Füzesgyarmat város 8, Szeghalom község 9, Körösladány község 8, Vésztő község 9 és Dévaványa város 13 újonc.

5 A megyefőnök számítása szerint 543 lélekre esik egy újonc. Ez szám szerint nem is lett volna sok, ha a szabadságharc, majd az utána következő erőszakos besorozás nem tizedelte volna meg a fiatalságot, s ha az egyhítő körülmények ellenére is nem nyolc évet jelentett volna még mindig a katonáskodás. Akit besoroztak, elbúcsúzhatott fiatalságától. Technikailag az újoncozás a következőképp ment végbe: Az akkor befejezés előtt álló „népösszeírás" alapján megállapították a katonakötelezetteket (az 1828—1829—1830-ban születetteket), a tótkomlósi és a sárréti járásban pedig az összeírás befejezetlensége miatt két „bizalmi férfi" az anyakönyvekből igyekezett mindezt „kipuhatolni". A katonakötelesek névjegyzékét az elöljáróság köteles volt kifüggeszteni, s ellene három napon belül egy megalakított „felszólalási bizottmányánál lehetett észrevételeket bejelenteni. Egyidejűleg a katonaköteleseket tértivevényes irattal értesítették a jelzett napon való megjelenésre. A sorozás a megye székhelyén, Gyulán történt, ahol a december elsejei határidő helyett csak 9-ére tudták kitűzni a kezdés idejét, de csak 12-én kezdődhetett el a sorozás. 11-én megérkezett a Parma gyalogezred egy százada (mintegy 150—160 katona),

6 s aznap érkezett a „sorozó bizottmány" is. Az első nap 32 újoncot soroztak be, s ezeket 105 „útlevél nélküli csavargó" és volt honvéd közül választották 319