Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Zielbauer György: Adatok a kétegyházi román jobbágyok kérvényezési mozgalmáról 1836-1840-ig

ZIELBAUER GYÖRGY: ADATOK A KÉTEGYHÁZI ROMAN JOBBÁGYOK KÉRVÉNYEZÉSI MOZGALMÁRÓL 1836—1840-ig Magyarországon az úr és a jobbágy között kimélyült a szakadék a 18. század végén. Bécs rést tört a földesúri joghatóság gyűrűjén azzal, hogy törvényesítette annak megkerülését. A jobbágy kérésével, panaszával közvetlenül az országos hatóságokhoz, sőt magához az uralkodóhoz is szabadon fordulhatott. A nép bizalommal ragadta meg a feléje nyújtott kezet, Bécs azontban továbbra is támogatta az uralkodó osztályt, a jobbágyság fegyveres felkelései és megmozdulásai ellen. A fejlődést akadályozta az egész országot sújtó gazdasági elnyomás. A törökök kiűzése után a lakatlan területekre telepített nemzetiségek kezdetben jobb helyzetben voltak mint a többi jobbágyok.

1 Az említett állítást bizonyítja a kétegyházi románság szerződése is, amit az uradalommal kötöttek. „Az urbárium, vagy jobbágyi kötelezettség nálunk eddig nem volt bevezetve, csupán a közös megegyezés alapján kötött szerződést tartottuk kötelezőnek magunkra nézve. Szabad adófizetők vagyunk. Minden terményünkből, mit földjeink teremnek, kötelesek vagyunk kilencedét az uradalomnak szolgáltatni, emellett még adunk két akó vajat, kacsát, libát, tyúkot minden házból 1 párat és egy adó részt. Minden fiatal házas, aki szüleinek házában lakik, 1 forintot fizet. A ház gazdája két forintot, a vele egy fedél alatt élő nőtlen felnőtt 30 krajcárt. Minden lakos köteles 1 hetet kaszálni az uraság földjén, a kaszált szénát összegyűjteni és boglyába rakni."

3 A jobbágyok gazdasági helyzetére legdöntőbb hatással a kézben levő földterület nagysága volt. A irancia háborúk befejezése után, a 19. század elejétől, az árutermelés behatolt a falu életébe is, és jelentős változást idézett elő a parasztság vagyoni helyzetében. A jobbágyok kezén levő birtokállomány több ok miatt (földrablások, lakosság szaporodása stb.) elaprózódik, csökken s ezáltal naprólnapra növekszik a zsenérsorba kerülők száma. Az úrbérrendezés idején 2/5 telek volt az átlagos jobbágybirtok, ami az 1830-as évek elején már átlagosan 1/3 telekre csökkent.

3 A jobbágyság helyzetének romlásához a súlyosbodó feudális terhek is lényegesen hozzájárultak. A földesurak a földjük terméshozamának emelése érdekében — saját és idegen tőke hiányában — a jobbágyok robotterheit emelték, bár ez régebben is alig elviselhető teherként nehezedett a jobbágyság vállára. A robotmunka mennyiségét növelte a jobbágyok közös legelőinek elvétele, feltörése és az uradalmi majorságokhoz való csatolása. Nehezítette a jobbágyság helyzetét az erőszakos határrendezés is. A jobbágyság terheinek növekedése, kizsákmányolásának fokozódása vezetett oda, hogy az 1830-as évektől kezdődően állandósultak a parasztmozgalmak Magyarországon. A parasztság mozgalmainak kirobbanását sokszor egymástól el sem választható okok idézték elő. A legtöbb megmozduláshoz hasonlóan Kétegyházán is nyílt ellenállás volt tapasztalható a földesúri törekvésekkel szemben. A román jobbágyok erőszakosan behatoltak az uradalom erdejébe és megszegték a vadászati tilalmat.

3/

1

1 A parasztság ellenállásának másik formája volt a passzív magatartás, amelynek során nem voltak hajlandók gr. Almásy jelöltjét megválasztani bírónak egy másik uradalmában.

4 A harmadik igen gyakori és sok esetben a nyílt mozgalmakat megelőző ellenállási forma az úriszéki, a megyei törvényszéki ítéletek elleni kérvényezés Bécsben vagy Budán. Ilyen eset történt Kétegyházán is 1836-ban. 315