Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Nagy György: Az 1970. évi körösi árvíz

Rendkívüli árhullámok Mózesei 189S -1970 Uözótf Árvédelmi föHések fejlődése 1895-fől. 7. ábra Valamennyi nagy árvíz után újabb és újabb töltéserősítésekre volt szükség, így a múlt századbeli állapotnak megfelelő 19 mill. m

;

!-el szemben, a Körösök árvédelmi töltéseiben ma már 36 mill. m

:

l földtömeg van, s további erősítésre lenne szükség. (7. ábra) De szabad-e, kell-e tovább emelni, erősíteni az árvédelmi töltéseket? Megállapítást nyert, hogy mi az az optimális védőképesség, melynek megvalósítását a Körösvidéki gazdasági értéke még indokolttá teszi. Körülbelül 20 millió m

:

i az a földtömeg, melyet a cél elérése érdekében a töltésekbe kellene beépíteni. Ehhez több mint 1 milliárd Ft-ra, nagy gépi kapacitásra, s igen hosszú időre lenne szükség. Ez az út tehát nem járható. A Körösvidék árvízvédelmi biztonságát rövid idő alatt és aránylag kis költséggel meg lehet valósítani. Ez a lehetőség: a síkvidéki tározók kiépítése. A síkvidéki árvízi tározások célja az árvédelmi töltések védőképességét meghaladó árhullám-csúcsok megcsapolása azért, hogy a védőképességet meghaladó vízszint ne tudjon kialakulni. A védőképességi szint feletti víztömeget előkészített területre kell vezetni, s a tárolt víztömeget az árhullám levonulása után vissza kell engedni a folyóba. A síkvidéki árvíz-csúcs tározást csak ritka alkalmakkor, rendkívüli árhullámok idején kell igénybe venni. A területen rendes mező- és erdőgazdasági művelés folyik, de azt építési tilalom alá kell helyezni. Az árviz-csúcs tározót úgy kell kialakítani, hogy az odavezetett víztömeg további területet ne veszélyeztessen. Az árvíz29