Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Nagy György: Az 1970. évi körösi árvíz

csúcs tározóba való bevezetés kiépített bukón át történhet. A bukót úgy kell megépíteni, hogy a küszöb és szélesség lehetővé tegye a főkövetelmény megvalósulását; nevezetesen azt, hogy a folyóban az árhullám szintje ne emelkedjen a védőképességi szint fölé. A bukó küszöbszintje tehát mindenkor a védőképességi szint alatt lesz, ezért szükséges betétpallós elzárás is. A betétpallók kiemelése csak akkor történik meg, amikor a védőképességi szintet meghaladó árhullám a beeresztés helyéhez érkezett. Az árvíz-csúcs tározó megnyitásához, kezeléséhez ezért igen pontos üzemelési szabályzat, s igen jó meteorológiai és hidrológiai előrejelzés szükséges. A tárolt víztömeg egy része a kieresztő bukón át folyik vissza a folyóba. Ezért célszerű a bukó szintjét, a biztonság és kezelhetőség szempontjainak figyelembevételével egészében vagy részben a lehető legmélyebbre választani. A bukó küszöbszintje alatti víztömeg azután töltés átmetszésen, ill. szivattyútelep segítségével vezetendő vissza a folyóba. Nagyobb esésű folyószakasz menti árvíz-csúcs tározónál megfontolandó lehet visszavezető műtárgy készítése is. A csúcstározót ugyanis célszerű az árhullám elvonulásával párhuzamosan leüríteni, s ezáltal egy esetleges újabb árhullám számára ismét szabaddá tenni. Ilyen megfontolás azonban csak ott jöhet szóba, ahol az árhullám tartóssága rövid. E szempontból tehát célszerű az árvízcsúcs tározókat a folyók felső szakasza mentén kialakítani. A Körösvidéken síkvidéki tározásra kialakítható a Fehér—Fekete-Körös, valamint a Sebes-Körös. Kettős-Körös deltája. A Berettyó és Kutas szögletében már korábban elkészült egy vésztározó 45 mill, m

3 víztömeg befogadására. (8. ábra) A mályvádi tározót nyugatról a Gyula-Sarkadi vasútvonal, északról a Fekete-Körös bp-i védvonala, keletről a Fehér-Körös—Fekete-Körös közti lokalizáló töltés ill. a Dénesmajorig kiépítendő körtöltés, délről pedig a megerősítendő ún. Pikógát határolná. A tározó területe nagyrészt erdő, kisebb részben mezőgazdasági művelésű terület. A tározó kialakításánál gondolni kell a nagyszámú és értékes vadállomány védelmére is. Ennek érdekében a jelenleg is meglevő téli etetőket kell a tározási szint fölé emelni. A tározó befogadókéoessége 88 mill, m

3, s kiépítése 3 mill. Ft-t igényel. A szanazugi tározót közvetlenül a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál, a Gyula-Sarkadi műúttól nyugatra lehet kialakítani. Befogadóképessége 20 mill, m

3, s építési költsége 30 mill. Ft. A Kettős-Körös és Sebes-Körös összefolyásánál létesíthető az ún. mérgesi tározó, melyet a 47. sz. műúttól nyugatra, s azzal párhuzamosan haladó új töltés zárna le. E tározó térfogata 73 mill, m

3, s 67 mill. Ft költséggel valósítható meg. E három árvíz-csúcs tározó kiépítésével tehát 132 millió Ft felhasználásával ugyanez a biztonság valósítható meg rövid idő alatt, mint a hosszantartó töltésépítéssel, több mint 1 milliárd Ft értékű munkával. Az 1970. évi rendkívüli árvíz legfőbb tanulsága az, hogy tervszerűen fel kell készülni a várhatóan még nagyobb árhullám kivédésére, s keresni kell a Körösvidék árvízi biztonságának gyorsan megvalósítható lehetőségét. 30