Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Nagy György: Az 1970. évi körösi árvíz

Az 1970. évi árvíz arra késztette az illetékeseket, hogy az a lokalizáló töltés-rendszer, mely az eleki határban kezdődik, s tart a Fehér-Körösig, majd folytatódik a Fehér-Köröstől a Fekete-Körösig, tovább épüljön a FeketeKöröstől észak felé, egészen a Sebes-Körösig. Még tartott az árvíz, amikor megkezdték a munkát. Az 1 millió m

:

! földmunkát igénylő 50 km hosszú töltés, 50 db különféle műtárggyal (zsilipek, hidak, átereszek) együtt 1972ben fog teljes egészében elkészülni. Az árvíz levonulása után felmerült annak a gondolata, hogy vajon a jövőben kell-e hasonló vagy esetleg még nagyobb árvizekre számítani. A Körösök árvízvédelmi töltésrendszerét a múlt század végére építették ki. Azóta az árvizek a töltések közé szorítva vonulnak le a Tiszába. Azonban tudni kell azt, hogy a rendkívüli körülmények közt létrejött árhullámok szintje egyre emelkedik. Valóban az 1895. évit követően, az 1915. évi, az 1925. évi, az 1940. évi, az 1966. évi nagy vízszintek rendre magasabbak voltak az előzőknél. (7. ábra) És a legeslegnagyobb a legutolsó, az 1970. évi árvíz volt. A hegyvidéki vízgyűjtőkön végbement változások gyorsítják a lefolyást, a vizek összegyülekezését, és nincs olyan kedvezőtlen meteorológiai helyzet, amelynél kedvezőtlenebb ne fordulhatna elő. Mi várható tehát a jövőre nézve? Nyilván még az 1970. évinél is hevesebb, magasabb árhullám. A fentiek szerint látható, hogy milyen időközökben követték egymást az egyre magasodó árhullámok. 75 év alatt 7 olyan nagy árvíz volt. amely magasságban, hevességben és víztömegben meghaladta a korábbit. A legkisebb időköz 4 év, a legnagyobb pedig 26 év volt. Ilyen jellegű ismétlődéssel a jövőben is számolni kell. A víz tetőzése a gyulai hídnál 28