Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Szíj Rezső: A Kner-család útja Gyomáig és a nyomda első esztendei (II. rész)

papírvágógép megérkezett. Építkezéssel kellett volna segíteni a szoros helyzeten, de Kner Izidor még a ház árával is tartozott. Ezért a nyári ebédlőül szolgáló verandát üvegeztette körül s alakította műhellyé. E nehéz helyzetben váratlanul eladó lett a szomszédos telken álló postahivatali épület, amelyet nagy összegű adósság terhelt. Kner Izidor nem riadt vissza a vételtől, amely lényegében az épületen álló adósság átvállalásából állt s máris bonthatta a saját fundusától elválasztó kerítést. így jutott népes családja megfelelő nagyságú új műhelyhez s öt szobás lakáshoz. De a megvásárolt épület sem sokáig elégítette ki a szükségletet. 1910-ben már nagyméretű építkezéssel kellett megoldania az égető helyhiányt. Üj és hatalmas méretű épületet emeltetett Kner Izidor, amelyben valóban, végre minden üzemrészleg megfelelő helyhez jutott. A negyven vagon áru elhelyezésére szolgáló teremben elfért a papiros és a nyomtatványkészlet. A vele párhuzamos épületben részben a könyvkötészet, a vonalozógép és a báli meghívók osztálya. Ne higgyük, hogy nyomdásztársai vajmi nagy örömmel nézték a vándorkönyvkötőből lett nyomdatulajdonos megjelenését és gyors feltörését a piacon. Akadt olyan kartárs is, aki azt kívánta a központi nyomdászegyesülettől, hogy Kner Izidor ne állíthasson elő az övénél különb nyomtatványt, mert már az ő vidékéről is Gyomára küldik a rendeléseket. A szennykonkurrencia ilyen megnyilvánulására valóban keresve is nehezen lehetne ostobább példát találni/'

3 A kartársak irigysége annyira fokozódott, hogy még saját testületük megaláztatásával sem törődtek, ha egyébként a támadás Kner Izidor ellen irányult. 1903-ban Kner nyílt levélben fordult a szeghalmi „intelligenciához", mert az odavaló helyi lap gyalázatos támadásokat intézett ellene. Fölvilágosította a község „intelligenciáját", rámutatva arra, hogy amikor őt gúnyosan „iparos úr"-nak titulálják, ezzel nemcsak őt nézik le, hanem megvetésben részesítik azokat a helyi nyomdász-kollégákat is, akik irigység-szülte rövidlátásukban ezt a lényegében őket is érintő, megvető és gúnyos értelmű kifejezést hajlandók kiszedni s kinyomtatni. — öntudatosan mutat rá: bár ő valóban csak négy elemit végzett, mégis szellemi termése akkora, hogy ezer kollégájáé együttesen sem fogható hozzá. Hivatkozik a hozzáértők megbecsülésére. Utal olyan kitüntetésre, amelyet elhárított magától, noha a környék urai azóta is életük vágyálmának tekintik annak elérését, így kellett védekeznie már 1903-ban az „irigyek" ellen, mint egykor Misztótfalusinak is a Mentség-ben és saját magának kellett utalnia jelentőségére, hogy az értetlen környezetet fölvilágosítsa/

1''

1 Ettől kezdve mind sűrűbben hangzottak a panaszok a versenytársra s lesték, hogyan köthetnének bele. De egyet sohase próbáltak meg, talán úgy gondolták, eleve kár az erőfeszítésért, hogy még szebb munkák előállításával kerekedjenek a gyomai veszedelem fölé. Mert számukra nemcsak a közigazgatási nyomtatványok terén jelentette ezt, hanem egy egészen más területen is. A báli meghívókra gondolunk. Ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert — mint mondottuk — a közigazgatási nyomtatványok mellett ez az üzletág jelentette a másik — bár annál szerényebb — bevételi forrást. E nélkül pedig Kner Izidor sohasem lehetett volna azzá a könyvkiadóvá, amivé pár év leforgása alatt felküzdötte magát. Arról nem is szólva, hogy 270