Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése

megépült vasútvonalnak műtanrendőri bejárását, amely már a forgalomnak átadását is jelentette, 1926. április 30-án tartották/''

1 A Békéscsaba—Békés—Vésztő közötti vasútvonal létrejötte E vasútvonal — melynek eszméjét a békéscsabai ipar és kereskedelem érdekeit megfogalmazó dr. Fábry Sándor alispán vetette fel — létesítése érdekében a törvényhatósági bizottság, 1898 október havi közgyűlésén előkészítő bizottságot küldött ki. E bizottság az év október 16-án tartotta első ülését az alispán elnöklete alatt. Határozatot hoztak ekkor arról, hogy felkérik őt és az államépítészeti hivatal főnökét az előmunkálati engedély megszerzésére; megkeresik majd Békés és Vésztő községeket is, állítsák össze azon birtokosok névsorát, akik ez ügyben érdekeltek. Az építési tervek elkészítésével Áchim Gusztáv békéscsabai községi mérnököt bízták meg.

4

5 A kereskedelemügyi miniszter az előmunkálati engedélyt, a vármegye részére, 1899. év január havában megadta.

4

6 A vonalépítés költségeinek biztosítására az építést előkészítő bizottság felhívást bocsátott ki az érdekeltekhez a 600— 650 000 forintra előirányzott költséghez történő hozzájárulásra.

4

7 A vasút létrehozásának előkészítése lassan haladt. Az érdekelt községek megszavazták a hozzájárulásuk összegét (Békés 30 000 frt-ot, Vésztő 8000 frt-ot) az uradalmak hozzájárulása azonban késett/'

8 A vasútvonal létesítését intéző megyei bizottság 1900. április 19-iki ülésén a Mátra—Körösvölgyi Vasúttársaság alelnökével folytatott tárgyalás eredményével foglalkozott. Ez ügyben újabb ülést 1901. május 21-én tartott a bizottság, ahol dr. Fábry Sándor előterjesztette az említett vasúttársaság átiratában foglalt tárgyalási eredményeket, melyek szerint a 36 km hosszú vasútvonalon egy nagy Körös-hídat is kell építeni, ami pedig oly mértékben megnöveli az építési költséget, melyet megadni nem lehet. Ezek után a bizottság a tervet elvetette és hajlandónak mutatkozott arra, hogy az AEGV vezetőségével lép érintkezésbe. Ez ügyben az ülésen jelen volt Sármezey Endre AEGV igazgató-főmérnök, mindjárt javaslatot és részletesebb tervet is ismertetett, a Mezőkovácsháza—Békéscsaba közötti vonalnak folytatólag, Vésztőig való kiépítéséről. 1901. július 13-án tárgyalta azután a bizottság Sármezey Endre részletes tervét és ezt a költségvetési részével együtt elfogadta, a hozzájárulások kieszközlésének ügyét pedig egy szűkebb körű küldöttségre bízta.

4

0 Az építésügy első érdekeltségi értekezletét Békéscsabán tartották, 1901. július 13-án, s itt dr. Fábry Sándor alispán ismertette az építési terv történetét és a végleges megállapodásokat is részleteiben. A 700 000 koronában előirányzott építési költséghez a békéscsabai Rosenthal-malomnak 147 000, a gróf Wenckheim uradalomnak 240 000. Békés községnek 60 000 koronával kellett hozzájárulnia.

5

0 A Békéscsaba—Békés-—Vésztő között tervezett, keskeny nyomtávolságú vasútvonal közigazgatási bejárását 1901. november 26., 27., 28-án tartották. A bejárás élénk érdeklődés mellett folyt le, csupán Békés község foglalt el tartózkodó álláspontot a hozzájárulási költség kérdésében, a Békés—Békésföldvár közötti vasútvonal forgalmának veszélyeztetése miatt. Veszedelmesnek is tartották az amúgyis gyenge kereskedelmükre és iparukra, a Békés219