Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése

csabával való közvetlen és igen könnyű összeköttetést. Ez ügyben az alispán tartott megbeszélést azután a békésiekkel, 1901. november 27-én.

5

1 Békéscsaba képviselőtestülete 1901. november 25-én foglalkozott a költséghozzájárulás ügyével és megszavazták a 60 000 korona hozzájárulási öszszeget.

5

2 Az építés engedélyezésének tárgyalását, az érdekelt hatóságok és a tervezők képviselőinek jelenlétében, a kereskedelemügyi minisztériumban , 1902. április 30-án tartották. E tárgyalás alapjául a következő főbb adatok szolgáltak: a vasútvonal építési és üzletberendezési tőkéje 745 000 korona, tehát pályakilométerenként 19 103 korona. Ebből 183 400 K. a forgalmi eszközök beszerzésére, 18 500 K. a csatlakozó állomások megfelelő átalakítására és kibővítésére, 10 000 K. pedig tartalékalap képzésére fog szolgálni. A Békéscsaba—Békés—Vésztő közötti helyiérdekű vasútvonal építésének tárgyában Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter 1903. január 30-án terjesztette törvényjavaslatát az országgyűlés képviselőháza elé. Az indokolás kiemeli, hogy azon „előnyös befolyás", amelyet az AEGV r. t. által létesített kovácsháza—csabai keskenyvágányú helyiérdekű vasút a pálya mentén elterülő vidék mezőgazdasági viszonyainak fellendítésére gyakorolt, élénk ösztönzésül szolgált.

5

3 A tervezett vasútvonal építése 1902. évben nem indulhatott meg, mert az ezen év április 30-án tartott minisztériumi engedélyezési tárgyalás alkalmával SQk elintézetlen kérdés maradt még, amit azután a november 4-én tartott újabb tárgyaláson oldottak meg.

5

4 Az ezután kiadott ideiglenes építési engedély alapján, 1903. év tavaszán indult meg az építkezés, olyan ütemben, hogy a vonalszakasz Békésig még az év június végéig, Vésztőig pedig 1904. március elején készült el. A próbamenetet március 14-én tartották kitűnő eredménnyel,

5

5 a műtanrendőri bejárást pedig április 8-ára tervezték,

5

6 de ez, a közbejött kormányválság miatt, elmaradt

5

7 és csak szeptember 9-én tarthatták meg.

5

8 A Békés—Vésztő közötti vonalrész építésének menete is lassúbb volt a békési Körös-híd építése és az ezzel kapcsolatos nagyarányú földmunkálatok miatt. A műtanrendőri bejárásra 1904. április 8-án került sor, mely azután az átadást is jelentette már, amikor a „környékbeli tanyai lakosság ünnepi ruhába öltözve, zászlók alatt, egetverő éljenzéssel fogadta a felvirágozott és fellobogózott motoroskocsit, a küldöttség vezére üdvözlő iratot nyújtott át Sármezey Endre igazgatónak. A vonat mentén, a mezőkön dolgozó nép lépten-nyomon kalaplengetéssel, kendő lobogtatással üdvözölte az első motort."

5

9 A meg nem valósult vasútépítési tervek Fábry Sándor alispán hozta szóba először 1892-ben a ACSEV-nak Gézamegállóhelytől, (Kaszapertől), Tótkomlóson, Békéssámsonon át Hódmezővásárhelyig terjedő, helyiérdekű vasútvonal tervét, hogy ezzel Békés megye délkeleti része is vasúti összeköttetéshez jusson, egészen a tiszai rakodópartig. Foglalkozott ezzel a tervvel későbben az AEGV is, az 1902., 1906— 1911., 1929., 1943. években, de eredménytelenül.

6

0 220