Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése

azután akképpen módosult, hogy a Békéscsaba—Békés—Vésztő között terve­zett vasútvonal „első nagy motorkocsija", 1902. szeptember 14-ei kezdettel a kovácsháza—csabai vonalon fog próbaszolgálatot teljesíteni. Ez azután min­den vonatkozásban teljes sikerrel járt, mert a kocsik állandóan zsúfoltan közlekedtek és az addigi meneteknél sokkal gyorsabban. Nagy előnye volt e vonalnak az, hogy Csanád és Békés megyét egymással közvetlen érintkezésbe hozta. Különösen a tótkomlósiak közül utaztak sokan, tömegével jöttek a bé­késcsabai piacokra és többen a gyulai törvényszékhez is, bár mintegy 5 km hosszú utat kellett legyalogolniok a Gézamegállóhelyig (Kaszaper), a legköze­lebbi kisvasúti állomásig. Hamarosan küldöttségükkel keresték fel emiatt Sármezey Endrét, az AEGV igazgató-főmérnökét, kérve a vasúti vonalnak, az említett megállóhelytől Tótkomlósig való kiépítését. A főmérnök azután a küldöttséggel végig utazott Békéscsabáig, megismertette velük e közlekedés előnyeit és kedvező választ adott kérelmükre. A tótkomlósiak 80 000 korona költség-hozzájárulásuk ajánlatával indították el ezt az ügyet. 1 2 A Géza-megálló—Tótkomlós közötti vasútvonal építése érdekében Békés­csaba képviselőtestülete 1903. november 13-án tartott rendkívüli közgyűlésén hozzájárulásként 16 000 koronát szavazott meg. A névszerinti szavazás ered­ménye egyhangú és kedvező volt. Az építkezés költségét 170 000 koronára ter­vezték, melyből Tótkomlós 65 000 koronát vállalt és ezen kívül Békés és Csa­nád megye hozzájárulása is biztosított volt. E határozatok jogerőssé válása a belügyi és a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásától függött 1 3 A tót­komlósiak ügyének azonban mindjárt a kezdetén akadálya volt az, hogy a kb. 8 km hosszú vasútvonal építési ügyét eleinte lelkesedéssel fogadták, de a hozzájárulási költség megszavazását megtagadták. Gróf Wenckheim Frigyes, birtokai érdekében, a Tótkomlósra kivetett költséghozzájárulási 65 000 ko­rona összegből 40 000 koronát magára vállalt, azon összegen felül, melyet érdekelt tagként reá is kivetettek. A tótkomlósiak azután, 1904. április 16-án tartott rendkívüli közgyűlésükön, a most már 25 000 koronára lecsökkent hozzájárulási költséget, nagy lelkesedéssel, 33 szavazattal 3 ellenében meg­szavazták. 1' 1 A vasútvonal építési ügyének menete azután azzal indult meg, hogy a belügj-miniszter jóváhagyta Békéscsaba község azon határozatát, mellyel az AEGV-nak Gézamegállóhelytől Tótkomlósig terjedő vonala építésére 16 000 koronát szavazott meg. A kereskedelemügyi miniszter pedig e vonalnak Tót­komlós község belterületén át Békéssámson községig vezetendő vonalára, 1903. április 11-én kiadott előmunkálati engedély érvényét, a lejárattól számítandó további egy évre meghosszabbította s az újabb tárgyalást 1904. október 14-re tűzte ki. 1 5 E vonalnak Tótkomlósig terjedő részén az előmunkálatok már 1904 május közepén befejeződtek s rövidesen hozzá is fogtak a sínek lerakásához. 16 A megépült ezen új vasútvonal műtanrendőri bejárását a miniszter 10400/IV. sz., 1905. március 11. sz. rendeletével március 21-re tűzte ki, 1 7 a közigazgatási bejárást pedig 1904 június közepén tartották. 1 8 A vasútvonal első szakaszá­nak kiépítése még az év november havában kezdődött. 1 9 Az építés tőkéjét a járóművek nélkül, 112 000 koronában állapították meg, amely összeget a részvények jegyzésével teljes egészében fedezték. 2 0 Az építkezés menetét 1905 február közepén befej ezeték, 2 1 s ezt a vonalat március 21-én a műtanrendőri bejárás eredménye alapján adták át aznap a forgalomnak. Tótkomlóson a 216

Next

/
Thumbnails
Contents