Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése

azután akképpen módosult, hogy a Békéscsaba—Békés—Vésztő között tervezett vasútvonal „első nagy motorkocsija", 1902. szeptember 14-ei kezdettel a kovácsháza—csabai vonalon fog próbaszolgálatot teljesíteni. Ez azután minden vonatkozásban teljes sikerrel járt, mert a kocsik állandóan zsúfoltan közlekedtek és az addigi meneteknél sokkal gyorsabban. Nagy előnye volt e vonalnak az, hogy Csanád és Békés megyét egymással közvetlen érintkezésbe hozta. Különösen a tótkomlósiak közül utaztak sokan, tömegével jöttek a békéscsabai piacokra és többen a gyulai törvényszékhez is, bár mintegy 5 km hosszú utat kellett legyalogolniok a Gézamegállóhelyig (Kaszaper), a legközelebbi kisvasúti állomásig. Hamarosan küldöttségükkel keresték fel emiatt Sármezey Endrét, az AEGV igazgató-főmérnökét, kérve a vasúti vonalnak, az említett megállóhelytől Tótkomlósig való kiépítését. A főmérnök azután a küldöttséggel végig utazott Békéscsabáig, megismertette velük e közlekedés előnyeit és kedvező választ adott kérelmükre. A tótkomlósiak 80 000 korona költség-hozzájárulásuk ajánlatával indították el ezt az ügyet.

1

2 A Géza-megálló—Tótkomlós közötti vasútvonal építése érdekében Békéscsaba képviselőtestülete 1903. november 13-án tartott rendkívüli közgyűlésén hozzájárulásként 16 000 koronát szavazott meg. A névszerinti szavazás eredménye egyhangú és kedvező volt. Az építkezés költségét 170 000 koronára tervezték, melyből Tótkomlós 65 000 koronát vállalt és ezen kívül Békés és Csanád megye hozzájárulása is biztosított volt. E határozatok jogerőssé válása a belügyi és a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásától függött

1

3 A tótkomlósiak ügyének azonban mindjárt a kezdetén akadálya volt az, hogy a kb. 8 km hosszú vasútvonal építési ügyét eleinte lelkesedéssel fogadták, de a hozzájárulási költség megszavazását megtagadták. Gróf Wenckheim Frigyes, birtokai érdekében, a Tótkomlósra kivetett költséghozzájárulási 65 000 korona összegből 40 000 koronát magára vállalt, azon összegen felül, melyet érdekelt tagként reá is kivetettek. A tótkomlósiak azután, 1904. április 16-án tartott rendkívüli közgyűlésükön, a most már 25 000 koronára lecsökkent hozzájárulási költséget, nagy lelkesedéssel, 33 szavazattal 3 ellenében megszavazták.

1'

1 A vasútvonal építési ügyének menete azután azzal indult meg, hogy a belügj-miniszter jóváhagyta Békéscsaba község azon határozatát, mellyel az AEGV-nak Gézamegállóhelytől Tótkomlósig terjedő vonala építésére 16 000 koronát szavazott meg. A kereskedelemügyi miniszter pedig e vonalnak Tótkomlós község belterületén át Békéssámson községig vezetendő vonalára, 1903. április 11-én kiadott előmunkálati engedély érvényét, a lejárattól számítandó további egy évre meghosszabbította s az újabb tárgyalást 1904. október 14-re tűzte ki.

1

5 E vonalnak Tótkomlósig terjedő részén az előmunkálatok már 1904 május közepén befejeződtek s rövidesen hozzá is fogtak a sínek lerakásához.

16 A megépült ezen új vasútvonal műtanrendőri bejárását a miniszter 10400/IV. sz., 1905. március 11. sz. rendeletével március 21-re tűzte ki,

1

7 a közigazgatási bejárást pedig 1904 június közepén tartották.

1

8 A vasútvonal első szakaszának kiépítése még az év november havában kezdődött.

1

9 Az építés tőkéjét a járóművek nélkül, 112 000 koronában állapították meg, amely összeget a részvények jegyzésével teljes egészében fedezték.

2

0 Az építkezés menetét 1905 február közepén befej ezeték,

2

1 s ezt a vonalat március 21-én a műtanrendőri bejárás eredménye alapján adták át aznap a forgalomnak. Tótkomlóson a 216