Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése

küldöttséget, a község elöljáróságával az élen nagy közönség fogadta, lelkesedéssel és tiszteletére a kereskedelmi csarnokban „villásreggeli"-vel kínálták meg.

2

2 A Mezőkovácsháza—Békéscsaba közötti vonalrésznek Géza-megállótól kiinduló és Orosházáig terjedő részének építési ügye még 1904 március havában vetődött fel s az AEGV igazgatóságával folytatott tárgyalások eredménye az építkezés mielőbbi megindítását látszott biztosítani. Ez annál is inkább megvalósíthatónak látszott, mert a magyarországi motoros vasutak építése ügyében, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 20 000 km hosszú vasútvonal építési költségének „finanszírozását" határozta el, erre a célra külön igazgatóságot alakítva, melynek vezérigazgatójául Sármezey Endrét, az AEGV igazgató-főmérnökét választotta meg.

2

3 Még sem haladt azonban az ügy előre, talán éppen az akkor épülő Békéscsaba—Békés—Vésztő közötti vonalrész és a Tótkomlós—Békéssámson—Hódmezővásárhely közötti vonalrészterv ügye miatt. Az építkezési engedélykérelmet azonban beadták a kereskedelemügyi miniszterhez, ahonnan 1906. augusztus 8-án érkezett a vármegyéhez, a miniszter rendeleteként, az előmunkálati engedély az AEGV részére, a Gézamegállótól Orosházáig és e községen keresztül a MÁV állomásig terjedő vonalrészre, mely azután a község belterületén helyi motoros közlekedést is lehetővé tesz. Az építkezés megindulása ezután már csak az érdekelt községek pénzbeli hozzájárulásának eredményétől függött,

2

4 s azt az 1907. évre vették tervbe,

2

5 Sármezey Endre elgondolása szerint az Arad—Mezőkovácsháza— Orosháza között kiépítendő vonallal. Ez ügyben Sármezey beadványt is intézett Arad város törvényhatósági bizottságához,

2

6 a terv azonban itt megakadt,

2

7 s így csak a Géza-megálló—Orosháza közötti vonalrészre, a közigazgatási bejárásnak elrendelésére kérték a kereskedelemügyi minisztert, aki ennek határnapjául 1907. augusztus 22-ét tűzte ki.

2

8 A Tótkomlós—Hódmezővásárhely között tervezett vasútvonal ügye továbbra is megakasztotta Orosháza ügyét s talán e miatt is húzódott, de voltak ennek más akadályai is. A törvényhatósági döntés a Géza-megálló—Orosháza közötti vasútvonal építésére 50 000 korona segélyt szavazott meg a közúti alap terhére, az 1909. évre, e határozatot azonban a belügyminiszter nem hagyta jóvá, azzal az indoklással, hogy ez az alap nem használható vasútépítésre. Orosháza község ezután, vasúti segély címén, pótadó megszavazását kérte az őszi közgyűlésen.

2

9 Az építés ügye ezután sem haladt előre bár Orosháza község részéről elhangzott az a kijelentés, hogy amennyiben a vasútvonal építéséhez szükséges összeg nem gyűlne be, a hiányt hajlandó fedezni.

3

0 Az AEGV 1910. május 16-án, Aradon tartott XV. közgyűlésén elhangzott jelentés szerint: „Régóta tervbe van már véve az Orosháza—Gézamegállói vonal kiépítése. A vonal költségei 260 000 koronára rúgnak. Kiépítésének akadálya eddig az volt, hogy hiányzott a szükséges összeg. A közönség részéről ugyanis kevesen jelentkeztek a részvényaláírási felhívás után. Néhány lelkes embernek azonban sikerült aláírások útján biztosítani 180 000 koronát és legutóbb Orosháza község a hiányzó 80 000 koronát is biztosította. A vonal építésének ennélfogva semmi akadálya nincs már, úgy, hogy az építkezési munkálatok még az idén megkezdődnek."

3

1 A vasútvonal mindezek ellenére sem készült el s két évvel utóbb is ez ügy még így állott: „a vonalra szükség van és nagyon jövedelmező lesz a részvénytársaságra", 217