Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pogányi Iványi Anna: A Csanád megyei nemzeti bizottságok és a közigazgatás 1945-1948

az országostól. Itt kezdettől fogva a Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a szakszervezetek képviselték a baloldalt, a másik három koalíciós párt a jobboldalt. A Szociáldemokrata Párt végig a túloldalon maradt, csak néhány akcióban került egy platformra a baloldallal. Ez a megoszlás jellemzi a megye nemzeti bizottságait a Baloldali Blokk időszakában is. Van a Szociáldemokrata Párt magatartásában bizonyos egyensúlyozó „mérleg nyelve" magatartás is.8 Ez a korai polarizáció természetesen a gyakorlati tevékenység során szükségszerűen először alul kellett, hogy kialakuljon. Itt községi, megyei szinten nem élhettek a jobboldali pártok a megtévesztés, a szólamok eszközével. Itt tenniök kellett — tömegek előtt — színt kellett vallaniok. Egy-egy intézkedésnél, személyek elleni vagy melletti fellépésnél számolniok kellett azzal, hogy személyes tapasztalatok ellenében, vagy mellett kell álláspontjukat elfogadtatni, nem bújhattak a „nagypolitika", a párt elvi, programbeli álláspontja mögé. Ezen a szinten élő emberek jelentettek egy-egy pártot, ezek magatartásával mérték a párt értékét. Az összeütközések tehát általában gyakorlati kérdésekben jöttek létre. A .Szociáldemokrata Párt községi szervei a nemzeti bizottságok létrejöttekor panaszkodtak elégtelen bevonásuk miatt. A végegyházi nemzeti bizottság jelentésében azzal érvel, hogy neki nem jelentették a párt megalakulását, illetve, hogy a pártvezetők között nem megfelelő elemek vannak. A két indok közül nyilvánvalóan az utóbbi dominált, hiszen ahhoz, hogy véleményt mondjanak a vezetőkről, feltétlenül tudniok kellett a pártról.

0 A magyarbánhegyesi nemzeti bizottság 9 tagja közül 3 kommunista, 3 nemzeti parasztpárti, 3 szakszervezeti tag. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete panaszt tesz, hogy a Kisgazdapárt és Szociáldemokrata Párt kijelölt tagjait a nemzeti bizottság mindezideig nem hívta be, tehát nélkülük működik, pedig a pártok 1945. április 14-én, illetve április 2-án létrejöttek. 1o A községi nemzeti bizottságok baloldali tagjai élnek a Megyei Nemzeti Bizottság alapszabályzatában megfogalmazott jogukkal: hogy a később létrejött pártokat akkor veszik be, ha azok megfelelnek a nemzeti bizottság céljainak. A végegyházi Szociáldemokrata Párt panaszkodik: A nemzeti bizottság a Kommunista Párt és a szakszervezetek képviselőiből hozta létre a képviselőtestületet, a többi pártot figyelmen kívül hagyta. A kunágotai Szociáldemokrata Párt panaszt tett a Megyei Nemzeti Bizottságnál: a nemzeti bizottságban a jogos két küldött helyett egy, a képviselőtestületben 7 helyett 4 tagja van csupán. A kevermesi Szociáldemokrata Párt jelenti: a nemzeti bizottság egy szociáldemokrata tagot, akit a képviselőtestületbe delegált a párt. megfosztott bizottsági tisztségétől, mert egy fasiszta magatartással vádolt SZDP tag védelmére kelt.

1

1 A baloldal szabja meg általában a bizottságnak, mint szervnek az álláspontját. Ezt mutatia az Igazoló Bizottsággal kapcsolatos probléma megoldása 1945 januárjában. A Kommunista Párt. a Nemzeti Parasztpárt és a szakszervezetek közös nyilatkozatban szólították fel a főispánt, gondoskodjék új Igazoló Bizottság létrehozásáról, mivel a jelenlegi nem működőképes. A három szerv nem hailandó részt venni benne, mert elnöke egy olyan szociáldemokrata tag, aki — egyéni indítékok miatt, pártszerűtlenül, kihasználva a koalíciós pártok közötti manőverezési lehetőséget — átlépett a Kommunista Pártból a Szociáldemokrata Pártba. A Kommunista Párt figyelmeztette a Szociáldemokrata Párt vezetőségét ennek az eljárásnak helytelenségéről, mégis felvették. A Szociáldemokrata Párt képviselői hiába tiltakoztak a nemzeti bizottság ülésén, az Igazoló Bizottság elnökét le kellett váltani.

1- A baloldali elemek összefogása tehát hatékony, az erőviszonyok lehetővé teszik, hogy a részvétel megtagadásával befolyásolják a jobboldalt Erősen rontotta a baloldali pártok és a Szociáldemokrata Párt viszonyát az évekig húzódó — nagv helyi publicisztikával rendelkező — makói Szirmai-ügy. A közismerten reakciós Szirmai jogász földiének kisajátítása ügyében a Szociáldemokrata Párt megyei vezetősége — lévén Szirmai a Szociáldemokrata Párt makói szervezetének ügyésze — Szirmai mellé állt. A Kisgazdapárt — országgyűlési képviselője révén — gondoskodott arról, hogy az ügy országos precedenssé váljon, mint a Kommunista Párt „koalíció-ellenes, merev magatartásának bizonyítéka." A vitás terület nem volt nagy, nem érintette a makói földigénylők alapvető érdekeit — mégis, a pártok közötti harc elvi kérdésévé vált, erősen elkülönítve a jobb- és 158