Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pogányi Iványi Anna: A Csanád megyei nemzeti bizottságok és a közigazgatás 1945-1948

baloldali erőket. A Szociáldemokrata Párt ebben a harcban a Kisgazdapárttal ke­rült egy platformra. 1945. novemberében a Kisgazdapárt makói szervezete röp­iratot terjesztett, amelyben kifejtette azt a nézetét, hogy az igaerővel, felszerelés­sel rendelkező parasztság kezébe kell juttatni a földet. A Kommunista, a Nemzeti Parasztpárt, a FÉKOSZ közös tüntetést szervezett ez ellen. A Szociáldemokrata Párt nem csatlakozott a tüntetéshez — igaz a Kisgazdapárthoz sem. Állásfoglalása erősen mutatta, hogy a jobboldal felé csúszott, hogy „semlegessége" a jobboldalt erősítette. A Kisgazdapárt álláspontja nyilvánvalóan ellenséges, illetve agresszív volt. Hely­zete már induláskor rosszabb, mint a Szociáldemokrata Párté. Megyeszerte, köz­ségi szinten kimaradt a nemzeti bizottságokból. Magyarázatul nem fogadható el a párt késői megalakulása, mert az ez után létrejött koalíciós testületbe való bevo­nása is vitatott volt. A Kisgazdapárt az előnytelen helyzet ellensúlyozására megindította harcát 1946 elején a Parasztszövetség nemzeti bizottságba és egyéb szervezetbe való felvételé­ért. Ebben a szervezetben igen erősen tartotta magát, segítségével jobbra tolhatta volna a nemzeti bizottságot. A harc kudarccal végződött. A Kisgazdapárt, csanád­palotai szervezete megpróbálta bojkottálni a nemzeti bizottságot, a sérelem miatt, erről azonban le kellett mondania, mert az a veszély fenyegette, hogy a baloldal végképp kiszorítja. Mielőtt még megkezdődött volna a képviselőtestületek újjáalakítása, a Kisgazda­párt megpróbálta biztosítani magát. Makói szervezete — hivatkozva eddigi mellő­zésére — előre kérte 10 tagjának a képviselőtestületbe való felvételét. A csanád­apácai szervezet arról panaszkodott, hogy nélküle alakult meg a nemzeti bizottság, a képviselőtestületbe tiltakozása ellenére sem vették be. A Megyei Nemzeti Bizott­ság hiába figyelmeztette a törvény betartására a helyi pártokat, a nemzeti bizott­ságot, csak március közepén tudta elérni, hogy elfogadják a koalíciós elvet. A Kisgadapárt ezen viták hatására „terrorcselekmények elkövetésével", a koalíciós szabályok megsértésével vádolta a nemzeti bizottságot Válasz: a nem­zeti bizottság mindig igyekezett a pártok programja közötti különbséget igazságo­san áthidalni. „Lehet, hogy nem értünk a paragrafusokhoz, de szívünk és jóaka­ratunk több, mint azoknak a bitangoknak, akik eddig birtokolták az országot." 11 1 A Kisgazdapárt iránti bizalmatlanság nem csökkent, a vádak konkretizálódtak. A kifogások nem általában hangzottak el, hanem személyekkel, eseményekkel kap­csolatban. Magyarbánhegyes nemzeti bizottsága azzal tagadta meg a Kisgazda­párt, a Szociáldemokrata Párt felvételét, hogy a delegált tagok nem demokrati­kus gondolkodásúak. A Kisgazdapárt így panaszkodik: „az elküldött egyik tag ellen csupán (!) az volt az ellenvetés, hogy a múltban a kormánypártok mellett tevékenykedett, mint tag." A megfogalmazás nyilvánvalóan mutatja, hogy egé­szen másként értékeli a párt az új helyzetet, másként képzeli el a jövőt, mint a nemzeti bizottság baloldali pártjai. Kétségbe vonja a nemzeti bizottság illetékességét ainak a felülbírálásában, amit egy párt „egyetemessége" elhatárol.!'' A nemzeti bizottságnak más a véleménye. Nemcsak, hogy visszautasít párthatá­rozat alapján beküldött tagokat, de beleszól a pártok belső életébe is, amenyiben az a demokráciát veszélyezteti. A magyarcsanádi nemzeti bizottság a Megyei Nemzeti Bizottságtól a helyi kisgazdapárti vezetők kicserélését kéri, mert politi­kai kifogásai vannak velük kapcsolatban. A kunágotai nemzeti bizottság nem is vár a Megyei Nemzeti Bizottság döntésére, önhatalmúlag kizár az SZDP-ből 4 tagot, mert azok nyilasok voltak, illetve a Kommunista Pártból léptek át. A Szo­ciáldemokrata Párt a Megyei Nemzeti Bizottsághoz intézett panaszában mind a 4 tagot meg akarja védeni. 1 5 A Mezőkovácsházi Nemzeti Bizottság elégedetlenségét fejezi ki a Kisgazda­párt magatartása miatt: A termeléssel foglalkozó értekezleten nem jelent meg, fontosabb neki a korteskedés, mint a termelés, pedig demokrata pártnak nevezi magát — mondja. l ß A Kisgazdapártot a megyében nem erősítette meg az 1945-ös választás olyan mértékben, mint országosan. A Kommunista Párt 29, a Nemzeti Parasztpárt 6,5%-a mellett az ő 43°/ n-a nem elsöprő győzelem, különösen ha sza­vazóinak összetételét nézzük. Ebből fakad, hogy fokozatosan védekezésre ren­dezkedik be. 1946. augusztus 8-án ez a belátás diktálja a pártnak azt az elhatá­rozást, hogy visszahívja a Megyei Nemzeti Bizottság gondozásában megjelenő Ma­159

Next

/
Thumbnails
Contents