Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pogányi Iványi Anna: A Csanád megyei nemzeti bizottságok és a közigazgatás 1945-1948

Ez a formai oldal természetesen csak motiválhatta — különösen az első időben — a tömegek magatartását, de semmiképpen sem határozhatta meg. Sokkal jelentősebb az a tény, hogy a közigazgatásban nagyobbrészt — minden szinten — olyan régi hivatalnokok maradtak, akik nem kompromittálták magukat az ellenforradalom alatt. Mégis idegenek, „kívülállók" a tömegek szemében. Igen gyakran a közömbösségükben is jóindulatú hivatalnokok is áldozatul estek az 1946ban zajló „botos ünnepeknek", amelyekben az államaparátus reakciós elemektől való megtisztítása folyt. Továbbá: a közigazgatási testületek felváltották a nemzeti bizottságot állami tevékenységében, ami általában ösztönös hatáskör-védelmet eredményezett, azt az érzést kelthette a nemzeti bizottságban, a mögötte álló tömegekben, hogy azért kell új szerv, mert új elvek akarnak érvényesülni. A nemzeti bizottság működése idején megszokták, hogy azok, akik meghallgatják őket, közülük valók, hogy rövid úton, minden hivatali formaság mellőzésével intézkednek. Ez a vonásuk még akkor is szimpatikus, ha nem mindig hatékony. Most visszalépésnek érezték az új államapparátus rendeletekkel, törvényekkel szegélyezett hivatali útjára való visszatérést. A közigazgatási testületek a koalíciós harcok állandó színhelyei, és a kezdeti időkben a harc kimenetele egyáltalán nem volt biztos. Csanádban — és az ország több más megyéjében — a nemzeti bizottság összetétele, tevékenysége a baloldal túlsúlyát mutatta. A baloldali elemek ebben a szervben szívesen és könnyen apelláltak a tömegakaratra, ezt a tömegek megszokták és elvárták. Az új államapparátus nem igényelte ezt a közvetlen támogatást, a reakciós elemek könnyebben bújtak meg a rendeletek mögött. Nem jelentettek olyan garanciát a reakció visszaszorításánál, mint a nemzeti bizottságok. Ezt különböző formában ki is mondták a baloldali pártok. Szükség lett volna ebben a helyzetben világosan megmondani, hogyan alakítsák tevékenységüket, milyen irányban fejlődjenek. Semmiképpen sem volt elegendő az áltlaános, szólamszerű megfogalmazás, mint pl. a kaszaperi Nemzeti Bizottság ilyen irányú kérdésére adott válasz: „A nemzeti bizottságok nem szólhatnak tevőlegesen bele a közigazgatásba, de a visszásságok eltüntetésén fáradozhatnak."

1' A nemzeti bizottságoknak tehát korrigálniok kellett korábbi elképzeléseiket, gyakorlati tevékenységüket, de nem kaptak segítséget új tevékenységük kialakításához. Ez szükségszerűen az elbizonytalanodás felé vezetett. Lehet vitatkozni azon, hogy a nemzeti bizottságik megfeletek volna-e a proletárdiktatúra helyi szerveként, de semmiképpen nem helyes a hatáskör túllépését csupán szektás, ösztönösen anarchista vonásnak tekinteni. Ez nem más, mint olyan tudatos felismerést várni a tömegektől, aminek akkor még a párt sem volt birtokában — vagyis történelmietlen.

6 A pártok harca a nemzeti bizottságokban A nemzeti bizottságok összetétele jelentősen befolyásolta a későbbi erőviszonyokat. Csanádban általános jelenség volt, hogy a Kommunista Párt és Nemzeti Parasztpárt az induláskor jelentős előnyre tett szert. Ez szükségszerűen megteremti a vitát a koalíciós elveken. A Megyei Nemzeti Bizottság megalakulásával egyidőben jelentkezik az aggodalom: vajon a többi párt nem szorul-e háttérbe a Kommunista Párt mögött? A Kisgazdapárt egyik képviselője kifogásolta, hogy a pártok nem egyenlő arányban vannak képviselve.

7 A koalíciós összetétel — a megye egészében — nem jött létre az első időszakban. Gyakori jelenség, hogy 1—2 koalíciós párt hiányzik egy-egy község bizottságából, vagy mert a megalakuláskor még nem működött, vagy mert a nemzeti bizottság, a Kommunista Párt nem tartja alkalmasnak a részvételre, vagv mert a delegált képviselőt jelenlegi, esetleg múltbeli magatartása miatt kizárták. Az utóbbi esetben elvileg megvan a koalíciós együttműködés, a gyakorlatban azonban gyakran hónapokig folyik a vita, amely idő alatt nemzeti bizottság mellőzi az illető pártot. A nemzeti bizottságok működése azt mutatja, hogy itt hamar, lényegében a meginduláskor elhatárolódott a jobb- és baloldal, és ez bizonyos mértékig eltér 157