Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pogányi Iványi Anna: A Csanád megyei nemzeti bizottságok és a közigazgatás 1945-1948

POGÁNYNE, IVANYI ANNA: A CSANÁD MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁGOK ÉS A KÖZIGAZGATÁS 1945—1948 A nemzeti bizottságok harca az új közigazgatás létrehozásáért A 14 1945. ME. sz. rendelet értelmében 1945. február 1-én a főispán felhívta a Megyei Nemzeti Bizottságot, hogy alakítsa meg az önkormányzati testületeket. A Nemzeti Bizottság pártközi értekezletet hív össze. A megállapodás szerint a Csanád megyei törvényhatósági bizottságba a koalíciós párok és szakszervezetek 20—20 tagot delegálnak, a főispán 22 szakembert, teljes jogú tagként. A községekben az arány hasonló. „Felhívja a bizottság a pártokat, illetve a szakszervezeteket, hogy a tagok kijelölésénél lehetőség szerint a nemzeti bizottság tagjait is vegyék figyelembe, mert a bizottságnak, mint a legfőbb politikai szervnek, minden közigazgatási szervben ellenőrzést kell gyakorolnia"

1 — mondja az ezügyben kiadott felhívás. Ez azt mutatja, hogy kezdetben az ellenőrzést — ha nemis kizárólag — az új államapparátusba delegált tagjai révén kívánja biztosítani. Az a tény, hogy a nemzeti bizottságok alakítják meg e szervezetekek, hogy elvben ellenőrzési jogot kapnak felettük, továbbá, a kialakult gyakorlat, a tisztázatlan jogkör magában hordja az illetékesség területén való összeütközést. 1945 áprilisától lelhetők fel az első jelei ezeknek az összeütközéseknek. A kisgazdapárti főispán naponként tesz panaszt a községi nemzeti bizottságok ellen. A Megyei Nemzeti Bizottság valamennyi bizottságot figyelmzeteti a hatáskör-túllépés káros voltára, ugyanakkor ő is beleesik ebbe a hibába. 1945. július 5-én pl. a polgármester átír a nemzeti bizottsághoz, felróva, hogy az kötelező alkalmazás céljára adta ki határozatát hatóságának. Figyelmeztet, hogy ez ellenkezik a kormányrendelettel, de nem tiltakozik a végrehajtás ellen.- Hasonló módon tiltakozik a kevermesi járás főjegyzője is a tisztviselői létszámnak a nemzeti bizottság által való csökkentése ügyében.'* A községi nemzeti bizottságok általában alárendeltjüknek tekintik a közigazgatási testületeket. A kunágotai nemzeti bizottság bezáratja a Hangyát, mert vezetője nyilas volt. A nagykamarási, a szeszfőzde tulajdonosát kihágás miatt pénzbüntetésre ítéli. A megyei rendőrfőkapitányság még 1946 februárjában is kénytelen a Megyei Nemzeti Bizottsághoz fordulni azzal a kéréssel, hogy utasítsa a községi bizottságokat, ne avatkozzanak a rendőrség ügyeibe, ne adjanak utasításokat/' Vagyis a nemzeti bizottságok nem mondanak le közigazgatási, „mindenes" funkcióikról, a közigazgatás ellenőrzését igen közvetlenül, utasítások formájában akarták gyakorolni, nem pedig e testületekben dolgozó tagjaik révén. Bizalmatlanság élt bennük az állami szervek iránt. Ez a bizalmatlanság több okra vezethető vissza. A közigazgatás régi formában való újjászervezése eleve bizonyos fenntartást szült, hiszen nevükben, szerkezetükben ugyanazok a hivatali szervek léteztek, amelyekkel kapcsolatban korábban igen negatív tapasztalatokat szereztek. 156