Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: A földmunkásmozgalom ateista nevelő szerepéről

— Kegyelmes uram! — szóltam nyugodtan — nem a magam kérelmével jöttem. Nekem családom még nincs. Míg valamilyen munkához jutok, megleszek. Endrőd nagyközség éhségben szenvedő agrárproletárjai kérelmét hoztam. Több mint négyszáz családfő aláírásával jöttem. Bár akár négyszer annyian aláírták volna. De itt a községi főjegyző úr aláírása is. Tessék! Megtettem, amit munkanélküli társaim és a község kívánt tőlem. A döntést méltóságos uram érzésére bízom A méltóságos csak úgy előttem állva végigtekintette a kérvényt, az aláírásokat és kissé emberibb hangon kérdezte. — Nem kaptak még állami támogatást? — Nem. A község osztott ki új termésig négyszáz mázsa búzát. Több ott nincs. Munka nincs. Eddig csak 40 kubikos kapott munkát a Királydi tógazdálkodásnál. Menne még . .. — Értem — szólt a méltóságos félbeszakítva a nyomorúságos helyzetet bemutató ismertetésem — Néhány nap múlva megkapják az értesítést. — Köszönöm, méltóságos tanácsos úr!... Harmadik nap hivatott a főjegyző. Közölte: a jövő hét kedden 70 mázsa liszt érkezik a közélelmezési minisztérium engedélyezéseként. — Ez tehát a kérelem eredménye? — Igen. Szerdán megkezdhetjük a kiosztást. A kérvényt aláírók névsora megvan? — Megvan, főjegyző úr. Az is, melyik családban hány gyermek van. Gyermekek és tehetetlen idősek szerint gondoljuk a kiosztást. — Jó. Csak ne egyszerre jöjjön minden igénylő, nehogy zavar legyen. Megnyugtattam a főjegyzőt: Szervezetünkben fegyelmezett, öntudatos dolgozók vannak. Nem kell rendfenntartó se ... A kérvényt aláíró 400 csalód 2000 gyermeke és aggastyánja kapott fejenként három és félkiló lisztet. Nagy volt annak erkölcsi hatása is. Valamelyik községi elöljáró, nyílván gúnyoló szándékkal, nevemről nevezte a lisztet. Az elnevezés azonban nekem és szervezetünknek csak hasznunkra vált, mert sokan megmondták a községi vezetőknek, hosv a földmunkások szervezete többet ér az egész községi vezetőségnél... A papok, hogv csökkentsék szervezetünk sikerét, néhány vakbuzgó hívükkel elhitették a hitvallás szellemében, hogy ahogy „isten akarata nélkül hajunkszála sem görbül, úgy liszt sem lehet". Ez a liszt is csak úgy lehetett, hogy apátplébános urunk, átérezve híveink nélkülözését, isten nevében kérte azokat, akik irányítják az országot, juttassanak élelmet részünkre. *** Szaktársaim nevettek a papok naívságán. Én nem nevettem. Iparkodtam társaimat meggyőzni. A lisztkiosztás után, szombaton délután, szervezetünk helyiségében összejöttek ifjú barátaim. Velük minden szombaton délután és vasárnap délelőtt külön is szoktam foglalkozni. Ezeken a összejöveteleken egyeztettük nézeteinket, voltak akiket a papok tevékenysége felingerelt. Polányi Mátéból ki is tört az indulat: — Azt mondom szaktársak, ilyen hazugságot még papoktól se hallgassunk el! . .. Uhrin György, Majoros Vince és többen a korabeliek is hangosan helyeseltek. — Igazatok van, szaktársak! — próbáltam szelídíteni az indulatot —. Nem hallgatjuk el. Csak nem ököllel és rájuk kiabálva, hogy hazudtak, hanem olyan finom agitációval. mint ők csinálják, bizonyítsuk a mese ellen az igazságot. Tudomásul kell vennünk: A oapok nem azért mondják, mert hiszik, amit mondanak. Nem, ők annál okosabbak. De, mert minden vallás az emberek tudatlanságából származó hiszékenységből keletkezett, ebből táplálkozva létezhet ma is, mint emberekre ható erő. Ezzel tehát számolnunk kell. Amióta az ember kezdte megismerni a természet törvényszerűségeit, azóta a tudomány, a bizonyítható tények minden formája segítségével harcol a vallás bizonyíthatatlan ősmeséjével szemben. — És mi az eredmény? Még itt Endrődön is!... — szólt közbe indulatosan Gyomai (Gubuznai) Géza. — Türelem, Géza! Jó és szükséges a türelmetlenség, mint hajtóerő. De most vegyük figyelembe a bölcs mondást: „többet ésszel, mint erővel", már csak azért is, mert a mi szervezetünk még nagyon is gyenge. Most még a munkaadókkal 10 145